A levelekre ritkán, vagy nem is válaszol, de személyesen, kedves és érdeklődő, mire gondoljak ilyenkor?

Ez kicsit rossz helyzet, mert neked úgy látszik fontos a digitális világban is az, hogy szellemileg megteremtődjön az összhang, viszont ebben ő nem igazán partner és így kvázi mindig neked kéne "zaklatnod", illetve cipelni is ezt a terhet, mivel ugye ő elfoglalt.

Én is voltam már hasonló helyzetben és tudott működni így is, de mivel csak rajtam múlott lényegében, így az érdeklődésem csökkenésével gyakorlatilag meg is szűnt a kapcsolat.

Én is így vagyok valakivel... és sokszor én is elbizonytalanodom. Mindig olyan érzésem van, hogy valami rosszat tettem-e/ vagy mondtam, ami miatt nem keres.

Én sem szeretem zaklatni, de végül is, ha úgy van, akkor vagy nem válaszolna, vagy némítana, vagy valami... nem tudom, nehéz ügy, és igazából már ehhez vagyunk hozzászokva, hogy digitálisan mindenkivel tudunk kommunikálni, de ha valakivel nem, az meg tök fura. Ezt te érzed, hogy így megéri-e neked. Esetleg találkozzatok többet.

Hasonló helyzetbe voltam, én megszakítottam vele a kapcsolatot. Szerintem jó döntést hoztam. Egyátalán nem jó érzés az, hogy bárhogy közelít az ember online felületen nem kerül közelebb a másikhoz, mert nem ad időt arra, hogy legalább 10percet folyamatosan tudjanak a felek egymással chatelni. Spontán reakciókat leszűrni, időt "együtt" tölteni szellemileg.

Valóban elgondolkodik az ember azon, hogy ekkora baromságot mondott volna-e, hogy még válaszra sem méltatja a másik, ez meg bizonytalanságot eredményez, ami a kommunikatívabb számára negatív.

Mindenesetre én azt mondom, hogy az online felület alkalmas arra, hogy szellemileg töltsön el társalgást egyik fél a másikkal, ha nem szán rá időt arra, hogy rendszeresen beszéljen a másikkal akkor elhal az érdeklődés és ez a bizonytalanság jelenik meg, bizonytalan és kétségekkel telítve én nem akartam érezni magamat, ezért töröltem és inkább nem keresem.

Gondolkoztam azon, hogy vajon mi volna az a dolog amit valóban megoszt a másikkal az ember, ha valóban érdekli.

Ez az idő, ha nem szán az egyik fél időt a másikra akkor kapálozhat a másik fél ahogyan akar nem jut előrébb az ismerkedés. Miután ezt közöltem úgy érezte, hogy az egojába tapostam bele, természetesen ekkor már volt ideje felháborodva beszélni, de ezt is maga miatt, hiszen a kellemetlen érzése zavarta, ha valóban én érdekeltem volna Őt ekkor, akkor nem ez az érzés dominált volna benne és leadott volna az egojából és elismerte volna azt, hogy nem szán időt a kapcsolat kialakítására.

Mindezekből azt gondolom, hogy teljesen mindegy az, hogy hol online v offline, de ha nem szán az egyik a másikra időt akkor az felejtős.

Ha csak akkor beszél veled amikor kedve szerint úgy kívánja, ha csak akkor vesz elő a fiókból amikor Ő akarja, akkor bizony nem egyenlő partner vagy, hanem valamilyen eszköz. Olyan eszköz amivel az egoját maszírozza, döntsd el azt, hogy eszköz akarsz lenni számára vagy partner.