Miért van az, hogy mindig az vonz és az szeretnék lenni, amire nem vagyok alkalmas? Lehet azért, mert valójában semmihez nem értek?

* Szeretnék vállalkozó/cégvezető lenni, de nem lennék rá alkalmas, mert egy szocfób, visszahúzódó, besz**i kommunikálni képtelen jellegtelen ember vagyok.

* Szeretnék mérnök/orvos/közgazdász stb lenni, mert csodálom őket, hogy milyen menő helyen dolgoznak, mennyire elismerik őket és az intelligens, csinos nők epekednek utánuk, fizetésről nem is beszélve. De még egy mezei büfészakos BSc szakot se tudtam hosszú évek alatt elvégezni (+van egy szakmám amiben sose dolgoztam és már az OKJ is neccesen lett meg).

* Szeretnék külföldre menni dolgozni, külföldiekkel beszélgetni, de az előbb említett besz**iságon túl angolul is alig tudok pár tőmondatot kinyögni, nemhogy németül/franciául (amelyeket legjobban csodálok) folyamatosan beszélni és utazni a nagyvilágban, hogy ne raboljanak el, ne verjenek át, ne tévedjek el a vasútállomáson/reptéren stb.

* Ja és természetesen számomra a pornószínész az álomszakma, de nincsen meg az adottságom. Viszont gyerekként (sokszor felnőttként is) vágytam arra, hogy vadászpilóta, katona, nyomozó stb. legyek, de ezekre sem vagyok sem fizikailag, sem mentálisan alkalmas.

A lényeg: életképtelen vagyok, semmihez nem értek és nem találom a helyem a világban 28 évesen. Szüleim semmi tanácsot nem adnak, csak vegetálok és nem tudom mihez kezdjek. Jó lenne egy mecénás/istápoló valaki aki megmondaná az életben, hogy mit csináljak... ha van amihez egyáltalán értek, de már nagyon kételkedem benne.