Hogyan tud az ember szeretni másokat, érdeklődni mások iránt, ha őt nem tudták sosem szeretni?

Aki nem szeretetben nött fel annak igenye sem alakul ki arra.

Mivel azt sem tudja mi az. Mi a jo egy ölelesben meg picsogasban.

A lepontozo olvasson gyerekpszichologiat.

Aki nem szeretetben nö fel azt sem tudja mi az.

Intenzetis csecsemö pl nem sir mert megtanulta ugy sem veszik fel nem törödnek vele nincs ertelme erzelmeket kimutatni, intezetis kisgyerekeknek pokerarca van nem mosolyognak kicsikent, mert rajuk sem mosolyogtak kicsikent.

Külön tanulniuk kell a szocializaciot.

De nyugodtan le lehet pontozni orvosilag gyermekpszichologialiag megalapozott valaszokat. Màr megszoktam hogy a gyk-sok naluk is okosabbnak hiszik magukat, majd ök megmondjak a tutit.

Nagy munka a részéről, de nem lehetetlen.

Pontosan tudja mit jelent az a szó, hogy szeretet. Pontosan azért, mert tudatában van annak, mit nem kapott meg.

Munka mivel saját magán kell dolgoznia. Tudja , hogy szeretetet szeretettel lehet ...

Természetből fakadó igénye van rá. Tudja, olyanból kell adnia, amit nem kapott meg és ez néha fájdalommal jár.

De le lehet küzdeni a fájdalmat.

Meg kell küzdenie magával.

Nem lehetetlen.

Változtatnia kell a gondolkodásán.

Nem lehetetlen.

Az “úton” nem feltétlenül társsal kell elindulni.

Nem lehetetlen.

...

A környezet az ami esetleg tehetetlen.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Mindig VALAMIÉRT, valamely tulajdonságaiért szeretünk valakit. Minket is ezért szeretnek. Ha nem szeretnek, akkor valamit nem jól csinálunk, pl nem jól kommunikálunk, vagy nem okés az arcjátékunk, vagy valami hasonló banális marhaság áll a háttérben.

Egyet jegyezzünk meg; a saját tükrünk mindig torzít! Ha valós képet akarunk magunkról, azt a barátaink, szerelmeink tartják elénk. Annak higgyünk!