Ha 18 éve (mióta élek) fokozatosan egyre rosszabb az életem, akkor ez örökké így lesz, vagy lesz majd egyszer jobb is?
Fontolgatom, hogy van e értelme az életemnek. Rengeteg embernek csak a terhére vagyok, és bár elvileg kedves, és szép vagyok, sosem volt senkim, nem csókolóztam, és alig vannak közeli barátaim.
Az iskola egyre rosszabbul megy, mert az otthoni dolgokon agyalok folyton. Otthon lenni nem jó, mert rengeteg a veszekedés, isznak (nem sokat de isznak), és a testvéremnek pár éve van egy betegsége, amiből ki lehetne gyógyítani, de szerencsétlen nem hajlandó javulni, és én, és az egész családom már mindent megtettünk érte, de nincs semmi változás, csak mérgezi a levegőt.
Elvette az önbizalmam, a reményeim, életkedvem. Nem tudom lehetek e boldog felnőtt, fog-e szeretni valaki, és megéri e erre várni.
11.-es vagyok, és előttem az érettségi, azt se tudom képes leszek e rá, mert itthon gyakran lehülyéznek.
Ami miatt aggódom, hogy olyan leszek, mint a tesóm, és bántani fogom a családomat. Persze erre mindenki azt mondta, hogy hülyeség, de szerintem van reális esélye.
Szóval szerintetek mit tegyek?
Végezzek magammal, vagy próbáljak élni?
Ha megölöm magam, hagyják levelet magam után?
Ha folytatom az életemet, mit tegyek, hogy jobbá váljon?
Köszönöm a válaszokat.
Kicsit segítettetek
van kezed labad?
mert akkor mar tobb lehetoseged van az eletben mint neki... es nezd csak megis milyen sokra vitte...
Te mit írnál abban a búcsúlevélben?
Mi értelme volna magad után hagyni?
Ha mondani valód van azt, most mondd el akinek szánod!
Ne lovald bele magad abba, hogy milyen szörnyű az életed. Nem rosszab mint bárki másé. Hidd el ilyen szakaszon mindenki átesik. Ez a személyiségfejlődés, felnőttéválás, elszakadás része.
A párkapcsolat miatt se aggódj. Én 28 éves koromig nem csókolóztam
Szia.
Leirom a sztorimat hátha változtat valamit az élethez való hozzáálásodon.
Kései gyerek ként születtem 4.fiúnak a családba, gyerekkorom aránylag elviselhető volt. Suliba barátkoztam a menő bandával is meg a kevésbé menőkkel is, mindig bele lettem rángatva a hüjeségekbe, volt amikor nem kellett noszogatni. Viszont soha még közép suliba se éreztem úgy hogy valamelyik bandához tartozom. Kevés barátom van, de van, annak ellenére is hogy INTJ a személyiségtípusom és nem vagyok vmi kedves. "Apám" 12 éves korom óta iszik, egy alkoholista fas* akit soha nem fogok elfogadni apámnak. Anyám parancsolgat és mindig a "legjobbat" adja az unokáinak(az én unokahúgaimnak/öcséimnek). Utálom a gyerekeket és a "szüleimet", ahogy az országot amiben születtem és élek--egyenlőre. Mazohista lettem, mert jó érezni valamit. Minden este ugy fekszem le hogy remélem másnap nem kelek fel és örökre álmodok. Nincs az életben semmi célom, azon kívül hogy szeretnék utazgatni valamerre hegyes tájakon. De mégsem öltem meg magam. Miért? A remény miatt, mert a remény hal meg utoljára. Remélem hogy egy nap megszerzem a motort amit kinéztem, remélem hogy egy nap elmegyek innen a fenébe és soha vissza nem jövök. Remélem hogy egy nap gyors halált halok....
Szóval éltesd a reményt mert az életben tud tartani.
És azt is remélem hogy ezzel a hosszú és keveset mondó válasszal nem késtem el.
19/F
Szia!
Nem késtél el, azóta jobban vagyok. Az a gáz az én szitummal, hogy a legtöbb ember nem érti, ha bajom van, mert nálam nem egy hatalmas probléma van, hanem főle kisebb gondok, de azokból nagyon sok, amik összeadódnak, és roncsolnak.
De próbálok másképp gondolkodni.
Kitűztem több célt hosszú és rövid távra. Az életem most sem sokkal élvezetesebb, de a családom, és a barátaim miatt nem dobom el. Illetve magam miatt sem. Még nem éltem eleget ahhoz, hogy itt pontot tegyek a dolgok végére.
Köszönöm, hogy válaszoltál, jelenleg nem sokat, de korábbi és későbbi rossz időkre tekintve rengeteget segítettél, és segítettek a többi válaszolók.💙
Sok sikert mindenkinek, és szép életet!😁🤗❤️💕
Itt van egy pár ilyen ember akinek kijutott a sok rossz"" az életben..
Remélem egy kis reményt ad, ha picit hosszú is:
https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__magany-egyedullet__1..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!