Molett ember a családban?

A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.

Jót akar, túltolja. De az is lehet, hogy csak ilyen típus. Vannak akiknek muszáj kontroll alatt tartani valamit és zrichálni a másikat. Ha minden nap órákat edzenél, lehet az lenne a baja.

Ha elfogadnád magad, nem írtad volna ki a kérdést...

Én a sport abbahagyása után híztam meg rendesen, folyamatosan baszogatnak, de mivel mindenki süt főz állandóan és tukmálnak, ezért megmondtam, hogy lehet választani, etetnek, vagy b/sztatnak a súlyom miatt. Így nagyjából kuss van, tömnek tovább:)

A párod azért imád mert te vagy.

Egyébként mit jelent a molett? Magasság és súly

Én mindig is molett voltam, szüleim elfogadtak, de néha úgy érzem, bár ne tették volna, ill. néha lehettek volna kritikusabbak velem. Kapcsolatunk mai napig kiváló!

Sokszor találkoztam emberekkel, akik első ránézésre elítéltek a teltségem miatt. Ezeket egyszerűen letojtam, kizártam az életemből, ha tehettem. Hamar megtanultam, nem lehet mindenkinek megfelelni! Akinek nem tetszik, az haladjon tovább!

Gyerek és kamaszkoromban sokat sportoltam, sőt, volt időszak, amikor nagyon sokat. Nem segített a fogyásban túlságosan. Nem kövér voltam, csak testes, erős alkatú. Eléggé magas is voltam, vagyok (185 cm). Manapság negyvenes éveimre, amolyan Bud Spencer, Piedone filmékbéli alkatú. Próbálok dolgozni azon, ennél ne legyek túlsúlyosabb. Most 100-110 között alakul a súlyom. De sajnos, volt időszak, amikor 138 kilót is nyomtam a mérlegen. Akkor már a lépcsőzés is nehezemre esett, ill. nem ment könnyen. Most fél perc alatt fent vagyok a negyediken. (amikor nem muszáj nem használom a liftet) Nemrég költöztünk (harmadikon laktunk, most negyediken), ezerszer is képes vagyok fel le menni, pakolni, holmikat cipelni, akárcsak 20 évesen, amikor bútorszállítóként melóztam másodállásban.

Négy gyerekem van, ebből egyik, legnagyobb fiam túlsúlyos. De nem kicsit! :-( Nehéz úgy hatni rá, hogy magam sem voltam, vagyok sovány. Őrdögi körben van. Nehezen talál magának munkát mert kövér, ha nem dolgozik, akkor depressziós, amitől még hajlamosabb a hízásra... Pár hónapja van munkája, de nem élvezi, nem szereti. Mivel nagy részben fizikai munka, nehezére esik, ami miatt nincs sikerélménye, így néha utálja csinálni. Biztatjuk, próbálunk hatni rá, kissé fogynia kellene. De ez tabu téma nála. :-( Nehéz szülőnek lenni! Ha megmondod a frankót megutál a gyerek, ha nem mondod meg, akkor rossz irányba haladhat. Később pedig talán rád lesz mérges, miért nem mutattál neki jó irányt. :-(

Attól, hogy a szülő beolvas a gyerekének, még nem biztos, hogy rosszat akar! Az igazság fáj, az igaz út pedig mindig a nehezebb, ha valaki szemedbe mondja az igazat és próbál a megfelelő irányba vezetni, azt nehéz elfogadni!

Az én szüleim meghagyták nekem az út választását, támogattak a döntésemben, de mivel nem voltak tisztában, mi lenne a jó megoldás, hagyták, hogy mások segítsenek a tanácsaikkal. Edzők, gyermek, majd felnőtt háziorvos. Én próbáltam hallgatni a jó tanácsokra. Azt hittem nem igazán megy ez nekem. Mikor 138 kiló lettem felnőtten, akkor jöttem rá, ha nem sportoltam volna fiatalon, meglehet már akkor ilyen kövérre híztam volna, de akkoriban, kamaszon 80-90 kiló fölé nem mentem. Ahogy mondtam, nem voltam nagyon kövér, de túlsúlyos az igen. Ám a sport, a fizikai munka miatt a terhelést bírta, bírja a szervezetem. Ezért volt, hogy 1,5 év alatt le tudtam adni 30-38 kilót, és azóta tartom ezt a súlyt.