Hogyan lehetnék igazi paraszt?

A kérdésed provokációnak szántad?

Az, akit te zsírparasztnak tituálsz, valójában reggeltől estig gürizik a földjén, azért, hogy te és a hozzád hasonló nagyszájúak tudjanak mit enni. Becsüld meg azt, aki dolgzik, bárki is legyen az, és bármi is legyen a munkája.

Ha gazdálkodó akarsz lenni, akkor költözz el egy kis faluba, vegyél házat, kerttel, földdel, keresd meg a megfelelő intézményeket, ahol ellátnak papírokkal és jótanáccsal és vesd bele magad a melóba.

Karinthy Frigyes:

A nagybácsi

Szereplők:

Ragyai

Benzin

Életkopf

Ragyai és Benzin egy kávéház-asztalnál ülnek. Ragyai kapacitálja Benzint.

Ragyai. Borzasztó, de kérlek, ez borzasztó!

Benzin. Hát micsináljak veled?

Ragyai. Hát mindjárt idejön, és a nyakamra ül.

Benzin. Hagyj békén.

Ragyai. És én azt mondtam neki, hogy itt mindjárt kifizetek mindent.

Benzin. Bánom is én!

Ragyai. És hogy a vidéki nagybácsi, aki a váltókat aláírta, az is mindjárt itt lesz.

Benzin. Neked a vidéki nagybácsid? Azt látni szeretném. Neked nem is lehet vidéki nagybácsid. Neked, azt hiszem, apád sincs.

Ragyai. Hát meg fogod látni. Illetőleg nem fogod meglátni. Mert az ember nem látja saját magát.

Benzin. Saját magát?

Ragyai. Igen. Te leszel a vidéki nagybácsi.

Benzin. É... é... én? Te elmebajos vagy.

Ragyai. De Leókám, annál nincs egyszerűbb. Hozok neked egy pipát, arra rágyújtasz. És a pipa mögül beszélsz. És vidékiesen beszélsz... dialektusban...

Benzin. De... dedede... nem tudom azt...

Ragyai. Leókám, édesem, hidd el, semmi az egész. "E" helyett mondd mindig "Ö", például ne azt mond: "Ember", hanem így mondd "embör".

Benzin. Ez az egész?

Ragyai. És mondj mindenféle vidéki szavakat, és mondj egypár közmondást: jó ecet korán savanyodik meg ilyeneket - és beszélj az aratásról, és mondd egypárszor: teplince és repcepogácsa.

Benzin idegesen. Na jó, jó, azért tanítani nem kell engem, tudom én. Csak bízd rám. Hirtelen. Hogy mondod: telpince?

Ragyai. Jaj, nem, teplince. Jaj, siessünk, mindjárt jön.

Benzin. Na jó, na jó, na jó, ne ugrálj! Mondj gyorsan még egypár ilyen vidéki izét...

Életkopf megjelenik. Alászolgája, Ragyai úr.

Ragyai gyorsan odasúg még Benzinnek. Teplince, görvély, lófráz, miegymás, silbak, tag, bion-bion...

Benzin pipára gyújt.

Életkopf. Szabad kérem helyet foglalni?

Ragyai szélesen. Tessék, tessék, kedves Életkopf úr... Benzinhez. Kedves bácsi, engedje meg, hogy bemutassam Életkopf urat... A nagybácsim. Paptamásiból.

Benzin zavartan. Hát bion, bion... körem szépön... hát bion, nálunk már öz így... vön... van...

Életkopf udvariasan. Ó, nagyon örülök, hogy megismerhetem... ööö... gazduramat. Hogy szolgál kedves egészsége?

Benzin lassanként jön bele. Hát... ahogy az ecceri embernél... ki hogy, mög miögymás...

Ragyai. A nagybácsim már ilyen akku... akkurátos ember... csak pipázni szeret...

Életkopf udvariasan. Jó az, kérem szépen, ilyen rossz időbe... Erőlködik, nem jut semmi az eszébe. Hát milyen volt a termés?

Benzin. No-no... höt... hát vágott, vágott valahögy... mint a jó ecet... csak éppeghogy a teplince vót fel... izé... feldágványozva...

Életkopf udvariasan. Hosszabb időre tetszett fellátogatni?

Benzin köpni akar a pipa mögül, de nem sikerül. Hát, mondok, csak megnőzem, micsinyá ez a finyú itt Pösten, a zögyetemen. Hogy tönul-e, vagy mi, ebura. A termésit nekjö. Meraszongya, hogy aszongya, demeg azéris, hogy silbak, az silbak.

Életkopf udvariasan. Bizony, kérem, úgy van az.

Benzin nyakasan. No, azér mondom. Csendesen pipázik.

Ragyai. Hát, kedves nagybácsim, most bocsásson meg nekem, átszaladok ide az egyetemre egy kicsit... maguknak úgyis biztosan beszélnivalójuk van egymással... Adjon isten...

Benzin. Agyon, agyon... nagy huncut ez a finyu, a keservit a teremtésinek!... Megcsípi Ragyait, dühösen. Te disznó, ne menj el, én már nem tudok egy olyan vidéki szót se...

Ragyai súgva. Beszélj akármit. Hangosan. Hát istennek ajánlom. Elsiet.

Benzin. Pájinkás jó reggelt bíró úrnak... nó... Pipázik.

Életkopf a torkát köszörüli. Hát... Bizony gazd uram... itt Pesten nem volt valami jó a termés...

Benzin. No, no. Ki korán kel, aszongya, hát az bion aszongya, aranyat löl.

Életkopf hízelegve. Milyen szép, zamatos vidéki kiejtése van gazduraságodnak.

Benzin lehízelegve. Ugyan ugye. Nyetenye. Hő, he, Riska, nyihaha.

Szünet.

Életkopf. Hahaha. Nagyon mulatságos. Így hívják a tehenet, ugye. Voltam, kérem, én is azelőtt vidéken. Értem én, amit beszélnek a gazduraságok.

Benzin kiveszi a szájából a csutorát. Hát aztán... keejd, kied mindenségességet megért, amit én itt miegymás beszénlek?

Életkopf. Meg én, könyörgöm. Velem egész bátran tetszik beszélhetni.

Szünet.

Benzin. No, mert azér mondom.

Életkopf. Bizony, bizony. Vár.

Szünet.

Benzin. Hát csak így bion, aszongya.

Életkopf. Hahaha. Nagyon helyesen tetszik gondolni gazduraságodnak.

Szünet.

Benzin. Mert mostanság minálunk naon megereszkedött a... a... zsedőke.

Életkopf. Ja, der zsendőke. Bizony, így ősz felé már az úgy van. Vár.

Szünet.

Benzin. Hát... mondok, már csak mégis szeretném tudni, hogy az úrnak... ha meg nöm sértem, ugye köröskedőnek tetszik lönnyi...

Életkopf bólogat.

Benzin. Hát azét kérdem, hogy ugye, bocsánatot kérek, errefelé is ittenség az ember kiszera méra mibévaságban, meg vissza is, igaz-e?

Életkopf. Hogy itten is... appardon, bocsánatot kérek, nem hallottam egészen tisztán... közelebb hajol, füléhez tett kézzel.

Benzin kiveszi a pipát. Hát csak aztat kérdem, hogy itt is, ezen a vidéken, e, a kiszera méra mibéva tárkány van-e, ha meg nem sértem?

Életkopf egy percig néz rá, aztán. Kedves gazduram... appardon... olyan lárma van ebben a kávéházban... kérem, ne haragudjék... nem értem világosan... Egész közel hajol.

Benzin fejét csóválja. Aujnye, tréfánzik az úr velem. Már csak harmaccor megkérdöm: hát azt kérdeztem tisztelettel szótagolva, hogy itt, ezen a vidéken a kiszera méra mibéva ovért lehet-e kapni annyiért?

Életkopf elvörösödik, mélán néz maga elé. Hja... azt tetszik... hát persze... hm... Hirtelen. Ezer bocsánatot kérek - hogy tetszik mondani?

Benzin megsértődve. Mán úgy látom, ugrat az úr, no.

Életkopf rémülten. Dehogy, kérem, eszemágában sincs... hogy képzelheti?... de igazán nem értettem...

Benzin feláll. Ennél világosabban pedig én nem tudok beszélleni, ha nem akarja az úr, hát nem akarja! Nem az én pénzem bánja.

Életkopf ijedten. Na igen... igen... hát hogy is van... csak egyetlenegyszer még...

Benzin. Hát utoljára mondom.

Életkopf kimereszti szemeit, a két fülét mint két vitorlát feszíti előre, úgy figyel.

Benzin. Utoljára mondom, hogy kiszera mibéva hidárány égami, ha lehet, lehet - hát belemegy így, visszajöhet?

Életkopf most már nem meri mutatni, hogy egy betűt sem értett, gondolja, biztosan ő bolondult meg, régen félt ettől. Hát persze... persze... visszajöhet...

Benzin. Na, hála Istennek. Hát akkor csapjon a tenyerembe.

Életkopf belecsap a tenyerébe.

Benzin. Na. Hát holnap behozza?

Életkopf. Mi... ja. Be... persze.

Benzin. Na. Háromszor összeadjuk, jó lesz?

Életkopf. Ee... öö... jó lesz, persze.

Benzin. No, csakhogy mögállapodtunk.

Életkopf. Akkor... hát... meg...

Benzin. Nna. Hát szúrja le akkor.

Életkopf. Mi...? Mit?

Benzin úgy néz rá, mint egy bolondra. Mit? Hát a húsz pöngőt. Hát nem állapodtunk meg? De furcsa az úr, no.

Életkopf. Hja... ja... persze... elfelejtettem... Reszketve szed ki húsz forintot, és átadja.

Benzin körülményesen elteszi. No. Hát aztán... holnap behozza majd a könyvet!

Életkopf. A... a... a... Felugrik. Igen... bocsánat... de most szaladnom kell... pálinkás jó... ajánlom reggelemet... ajánlom pálinkámat... Elrohan.

Benzin utánakiált. De behozza holnap, hé!

Életkopf kívülről. Igen... igen...

Szünet.

Ragyai beugrik. Gratulálok. Nagyszerű volt! Hogy csináltad ezt?

Benzin. Hát csak úgy! la!

Ragyai. Nagyszerű! Húsz forintunk van?

Benzin végignézi. Forintunk? Mán csak ecsémuram, menj vissza a zegyetemre, aszondom, oszt ne árcsad bele magad a dágványba! miegymás! Kifelé indul.

Ragyai. No ne bolondulj, Leó... Megőrültél? Hová mész?

Benzin. Vissza a vidékre! El.

Ragyai. Tyű! Ez belejött.

Függöny

Elég egy ilyen kérdést feltenni.

.

Ha született paraszt akarsz lenni, akkor várnod kell az újjászületésedre.

Igazi paraszt soha nem lesz belőled, mert ők nem a neten lógnak, hanem most az őszi munkákat végzik a földeken!