Mi a véleményetek egy olyan emberről, aki nem szeretne tovább a társadalomban élni?

Ennyi alapján nem igazán lehet véleményt alkotni.

Pl. Van aki valójában azt sem tudja mit szeretne, irreális elképzelései vannak az ilyen társadalomból kivonult életrōl.. ha meg is tenné, hogy ilyen életmódod folytat, utólag nyafogna, hogy “háát de így se jó”, de kezdetben pedig még egyszerū megoldásnak tūnt.

Vannak tudatos emberek is, akiknek tényleg határozott elképzeléseik vannak errōl, remeték lesznek, mert valóban ezt akarják és tudatosan eldöntōtték, nem csak holmi hisztibōl, mert “jááj unom az embereket”.

Nem tudhatom, hogy te ezek közül melyik vagy és a kérdés pillanatnyi felindulásból született vagy komoly dolog. Bár úgy vélem az elōbbi.

Kulcsszavak: karrier, munka

Ha jól sejtem a szóbanforgó embernek az a baja, hogy úgy érzi, mintha a környezetében nagy nyomást helyeznének rá azzal, hogy ō most nagy karriert fusson be. Talán szülōk vagy rokonok, nem tudom.

Nekem úgy tūnik, hogy a “társadalom” nem várja el, hogy mindenki nagy karrierista legyen, emiatt elég hülyeség lenne kivonulni. Sokan megelégszenek egy egyszerū állással és átlagos keresettel is jól eléldegélnek, nem vágynak nagy dolgokra. Míg más szorongó emberek esetén nem igazán lehet érteni a frusztrált elégedetlenséget, miközben irigykednek másokra, nekik is fényūzō életmód kell s jól keresō állás, emiatt kisebbségi komplexusosak s rosszul érzik magukat, mert a másiknak több az anyagi bevétele s neki is kell s folyamatosan hasonlítgatják magukat mindenki máshoz.

Régen éreztem hasonlót, de megtaláltam a lelkibékém és nem érdekel más ember, a magam életét élem. Vannak saját álmaim, amit önmagamért akarok elérni, annál tovább nem rivalizálok másokkal, kiegyensúlyozott s jókedélyū vagyok általában.

Na, most megnézted te is a Jokert, és egyből ámuldozni kezdtél, hogy "ahhww, mekkora igazságok voltak ebben, és ez a főszereplő mennyire én vagyok!"???

Csak mert úgy látom, hogy ez most egyre nagyobb divat.

Gondolom internetre, áramra, egészségügyre, és megvásárolható élelmiszerre és egyéb a társadalom által előállított javakra sem tartanál igényt.

Ez esetben azt csinálsz amit akarsz.

Arra lennék először kíváncsi, hogy ezt valaki hogyan gondolja, ha ilyet szólna, milyen fokú leszakadást. Vehetsz egy valamilyen állapotban lévő tanyát, tarthatsz tyúkokat, csapdázol nyulat, termeszthetsz növényt, és azzal lekapcsolódsz a élelmiszeriparról, de értesz te bármennyire is a vadászathoz, növénytermesztéshez vagy haszongazdálkodáshoz? Ha bemész a közkönyvtárba olvasni róla, az is társadalmi intézmény, az állatorvost nem hívhatod ki, a használati tárgyaidat neked kell javítanod, ha elhagyod a pénzkeresés (a pénz eleve társadalmi koncepció) világát, mert természetben ezekért nemigen fogsz fizetni, hacsak nem őstermelőként vagy mesteremberként, de akkor meg megint gazdasági ügynök vagy. Ha elhagyod a társadalmat, a társadalom is elhagy téged, és valószínűleg egyedül halsz meg, könnyen megelőzhető kórban, pont mint a természei népek.

Az megint más, ha valaki olyan gazdag családból jön, hogy egész életére elzárkózhat valahol, és csak a hozadékaiból megél munka nélkül szerény körülmények között, de ez a legtöbb embernek nem járható út.