Összességében melyikben jobb élni, melyik jobb érzés? Kapcsolatban lenni harmonikusan, vagy szabadnak lenni?
Ez egy nagyon komplex kérdés...
Valahol nosztalgiázva gondolok arra az időszakra, amikor "szabad" voltam. Imádtam "szingli" lenni, bárokba, éttermekbe, színházakba, kiállításokra járni, egyedül, barátokkal vagy egy randi keretében, de aztán egy idő után szörnyen magányosnak éreztem magam a sok szórakozás ellenére is, hiába van meg a hangulata annak, hogy "egyedül" vagy és nincsen barátod vagy barátnőd.
Most a kapcsolatom harmonikusnak mondható, nagyon jó pasit fogtam ki, minden szempontból, lehet vele szórakozni és persze tervezni is, lassan két éve vagyok vele, ami számomra rengeteg idő egy kapcsolatban.
Szerintem az aranyközépút az igazi, amikor nem veszi el az összes szabadidőd egy kapcsolat, ergo szabad maradsz, amikor van intimszférád és egy olyan társad aki mindenben tolerál, elfogad, a legjobb barátod, s ez kölcsönös.
Ez szerintem idő,és korfüggő! Az elején minden ember boldog kapcsolatot szeretne.. aztán 40,50 év környékén az ember picit megbolondul, egoista lesz, tesz magasról másokra, és éli a szabad életét amit fiatal korában nem tudott megtenni.
És ebben a korban rájönnek,hogy isten ments kapcsolat,egyedül a legjobb!
És melyik az egészségesebb?
Boldog kapcsolatban lenni, vagy szingliként élni örökké?
mind2-nek meg van a maga előnye és hátránya
sok dologtól függ, hogy kinek melyik a jobb
Nekem mindig az amiben épp nem vagyok 😅
Emlékszem amikor együtt éltem a barátnõmmel micsoda rabként éltem meg néha, pedig nem volt olyan rossz. Mindig ábrándoztam, ha szingli lennék ezt meg ezt csinálnám, többek között utaznék, szórakoznék, túráznék, és a hobbimmal foglalkoznék. Nem pedig a garast baxnám mert a páromnak elérhetetlen tervei vannak amit nem is akarok.
Végül valóra vált, most egyedül vagyok. Nem unatkozom, mert valóra váltom az ábrándjaimat, és összességében boldog vagyok vannak barátaim, de mégis magányos. Arra gondolok, bârcsak ezeket nem egyedül kéne megélni.
Sokan kilépnek ebbõl a körforgàsból h se vele se nélküle, ezen vagyok én is jelenleg. 27F
Igen, lehet úgy is élni szingliként, hogy sorra falod az embereket belegázolva sàros bakanccsal a lelkükbe. Az ilyet én is elítélem.
Pesig velem is megtörtént, de tudatosítottam a lányban, hogy a szexen túl nem akarok belemenni semmiben. Azóta a lánynak olyan pasija van, akivel közös jövõt tervezhet, és szerintem ez így jó.
Minek mennek bele az emberek feleslegesen olyan megkötésekbe, mint közös laktér, házasság, gyerek, ha erre nincs igényük? Szép dolog a szerelem, és lehet ezek nélkül is szerelmesnek lenni. Számomra ez túl nagy elkötelezõdés, felesleges felelõsség vállalás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!