Nem tudom elfogadni, hogy lúzer-csóró maradok örökre?

Egy nem túl okos, de jó ötletekkel rendelkező ember vagyok. Egyetemre se jártam! Mindig vannak jó ötleteim, hogy mibe kéne belefogni, amikhez nem is kell sok pénz. Simán kigazdálkodom a félretett pénzemből (van munkahelyem). A baj ott van, hogy amint kitalálom, máshoz is kell fordulnom segítségért, sajnos pénz és kapcsolatok hiányában nem tudok mindent magam intézni. Legutóbb amit kitalàltam azt az egyik ügyintéző leste le. Látta hogy honnan hova mit csinálok, honnan hozom az árut és később kiderült hogy a pasija lett a konkurenciám. Mivel nekik vannak kapcsolataik és családi pénzük, így már el is indították a businesst. “Lenyúlták” a forrásomat, az egész üzleti tervet. Én még várok az engedélyekre, vámosokra és mire minden meglesz, addigra örülök ha kijövök nullára, míg nekik pörög a buli ezerrel. Már kerestek is rajta pénzt!

Ez már a 4. ilyen ötletem, ami a lúzerségem és kapcsolatok hiánya miatt nem jött be. Azért azt is nagy dolognak tartom, hogy legalább nullára ki tudok jönni mindig! Soha nem buktam még el egy forintot se. És mivel mások akár már évek óta az én ötletemből megélnek, így tudom hogy jó volt az ötlet!

Soha nem fogom tudni elfogadni hogy nem megy ez nekem, nem ilyeneknek való mint én? Ehhez is kell egy üzleti véna meg dörzsöltség. Hogyan felejthetném el az álmodozást? Most is azon gondolkodom, hogyha lett volna ismerősöm vagy több pénzem, akkor én lehetnék abban a helyzetben mint ők.