Titeket sirattak már meg ezen az oldalon vagy máshol az interneten?
Megsiratás alatt pedig azt értem, hogy konkrétan nektek címeztek egy üzenetet, ami annyira megbántott, hogy sírtatok miatta.
Velem pár éve volt ilyen, amikor 14 vagy 15 évesen kiírtam egy kérdést, ami így visszagondolva elég hülyeségnek tűnik, de akkor még tényleg az volt kb. életem legnagyobb problémája. És pár válaszoló elkezdett rajtam szórakozni, hogy milyen kis hülye csíra vagyok, hogy ezen verem magam, meg olyanokat írtak, hogy ha a szüleim lennének, már agyba-főbe vertek volna, én meg erre hasonló stílusban válaszoltam nekik...Erre még megint csak engem kezdtek szidni, hogy én hogy merészelek így beszélni a többi válaszolóval, akik csak """segíteni akartak""" és végül töröltették a kérdésem...Aztán úgy 10 perccel a kérdésem törlése után valaki kiírt rólam egy újabb kérdést, amiben megkérdezte, hova tűnt az enyém, illetve a leírásban írta, hogy kár, hogy töröltem a kérdésem (nem mintha az oldal történetében bármikor is lehetett volna törölni a saját kérdésünket..), pedig nagyon jól szórakozott rajtam. Aztán mások is írtak kommentben a kérdésre, hogy "ja, én is jót röhögtem rajta, haha", de a kegyelemdöfés az volt, mikor valaki nekem címezve írta, hogy "XY-ka, ha ezt látod, tudd, hogy még egy csecsemő is okosabb nálad!!! Egy hülye kis qrva vagy! XDDD". Mondjuk kb. 2 percre rá azt a kérdést is törölték, de én sajna pont elolvastam, ill. a rá érkező válaszokat is és elbőgtem magam :D
Szóval nektek van hasonló sztoritok, hogy mondjuk ezen az oldalon, vagy más oldalakon összevesztetek valakivel és olyat írtak nektek, amivel megsirattak, vagy mindenesetre eléggé megbántottak titeket?
válasza:Konkrétan nem volt ilyen.
De volt egy levelezőtársam innen a GYK-ról,akivel 2 hónapig leveleztem,elég jó viszonyba kerültünk,megadta az emailját,meg képeket küldött magáról,elég bizalmas viszony alakult ki,sok mindent elmondtunk egymásnak.Azt hittem jó barátok vagyunk.De egyik napról a másikra nem írt vissza,pár hét múlva ráírtam,hogy mi van.Akkor kicsit beszélgettünk megint,de aztán újra eltűnt.Elég rosszul esett.
De megtanultam azóta,hogy a bizalom és a barátság semmit sem jelent.Egyedül a fizikai erő ami számít.Ha erős vagyok nem tud senki sem ártani nekem.
válasza: válasza:soha
nem sírok még azon se amikor olyantól kapok ilyet akitől nem ezt vártam, majd pont egy random idegen miatt fogok sírni :D
válasza:Én minden este sirva megyek innen.
Nem azért mert bántanak, hanem mert mindig szembesülök vele hogy mekkora egy sz*r vagyok!
válasza: válasza:Sirni nem sirtam,de nagyon rosszul eset:
Volt egy facebook poszt ami arrol szolt hogy valami youtuber fiatal lányoktól akart kiszedni meztelen képeket. Odaírtam kommentben,hogy nem tudom ki az a videós. Erre odaír egy srác hogy ilyen fejjel nem csodálka,ha tőlem nem kért fotót..
És az a sok like meg neveto fej azon a kommenten...hat en megint ugy ereztem magam mint anno az iskolaban. Azota nem raktam ki arckepes profilkepet sem
A legundoritobb ervelesi/vita modszer amikor gyorsan megnezik az illeto profiiljat hogy a szemelyes dolgaiba gyorsan beletudjanak kotni. Egyszeruen gerinctelen dolog
válasza: válasza: válasza: válasza:Rengetegszer, mert érzékeny vagyok illetve háát mondjuk úgy, vannak problémáim a beilleszkedéssel - ezért minden kritikát úgy fogadok, hogy megfontolandó, hátha van benne igazság, de legalább megpróbálom megérteni, mire gondolt.
Valahogy nagyon magányos vagyok, családtag csak magáról tud mesélni. Mondok is valamit, fél mondat után közbeszól és a saját dolgaira tereli a szót. Barátok valahogy úgyszintén.
Az életemben pedig úgy kb. 3 éve SEMMI SE JÖN ÖSSZE.
Tehát őszintén szólva voltak kérdéseim itt.
Azonnal, de azonnal támadás érkezik.
Plusz a legbántóbb, amikor anélkül, hogy bármit tudnának rólam, rám támadnak, hogy miért nem teszek magamért. Nem azt kérdeznék, hogy MIT TESZEL, hanem miért nem teszel.
Az a helyzet, hogy ehhez is úgy szoktam hozzáállni, hogy: ok, szerinted nem vagyok eléggé szorgalmas, de akkor mutass rá, mit kellene még tennem? Erre persze nem érkezik válasz, csak exponenciálisan egyre nagyobb bántások.
Tinikorom vége felé (amikor agyilag kb. 13-14 éves szintjén lehettem) illetve egyetem alatt is volt pár "személyes" kérdésem itt. Érdekes, régebben sokkal normálisabbak voltak itt az emberek, de azért régebben is sikerült sírnom az oldal miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!