Hogyan boldogulhatna az életben egy selejtes lúzer, aki mindenre alkalmatlan?

Nem értem, miért nem lehet empátiát tanúsítani a kérdező felé. Nem a seggén ült a csodát várva, dolgozott azért, hogy tartson valahol és legyen valakije, és közben átbaszták, amikor a diplomáját piacképesnek hazudták. Erre az a reakció itt, hogy "ez még semmi!". Szerintem inkább meg kéne erősíteni, hogy amit eddig tett, a tanulás, edzés, igényes megjelenés, ismerkedés jó dolgok, érdemes folytatni, a hiba máshol keresendő. Például a kisugárzásában. Szerintem soha nem tette túl magát a kinézetén, és ezt a diszharmóniát érzékelik az emberek általában.

Elméleti, filózós kérdés, ha valaki megtette mindazt, amit

"jobb élet starter pack"-ként megnevezett a társadalom, majd amikor ez nem eredményezett jobb életet és ezt az illető szóvá teszi, az emberek reakciója a szolidaritás teljes hiánya, mi tartja vissza az egyént attól, hogy utána erkölcstelen dologból próbáljon megélni? Ha az a megfejtés, hogy "ez az élet: küzdj, vagy dögölj meg", akkor az a kérdés szerintem, hogy szabad-e szaremberként mindenkin áttaposni.

Taposni? Mint a szél. Mindenkin át. Ki akar a mai világban jó ember lenni? Azoknak sosincs jó dolguk, saját bőrön éppúgy megtanultam, mint a környezetem kárán. Ha akarsz valamit, legyél kemény. A kis picsogó embereket ideig óráig tűrik csupán, aztán ugyanúgy ott hagyják.

De csak nyugodtan. Majd még pár év, és úgyis engem fog igazolni az élet. :)

Oh bárcsak megtennék! Nagy szívesség lenne.

Ettől független a gyengeségetek undorít.

Na meg. Egy ilyen béna oldalon mégis mit várnak az emberek? Lelkisegély szolgálatot?

Ha már eleve legyalázod saját magad, ne is várj semmit az élettől. Írták mások is: a te fejedben van a gond, kérdező.

Nincs ezen mit ragozni, de minden idióta kap egy fehér lovagot. This is internet.

Egy vadidegen sose fogja.

De rád untam, lovag. Menj és szeretgesd a kérdezőt.