Nektek nem fura/rossz érzés mikor még a mai világban is úgy hívja egy asszony a férjét, hogy az “uram”?

A korosztályomban maximum viccesen szokták "a zuram" meg "a zasszony" formában használni, nem hallottam még komolyan senkitől.

Sőt, a szüleim (50 felettiek) se használják már egymásra, apu szokta mondani anyunak viccesen, hogy "asszony", de csak egymás között, vagy előttünk, gyerekek előtt.

Ismerősök közt keresztnéven, idegenek közt meg "párom"-ként szoktak hivatkozni egymásra.

Ha valaki komolyan használná, bennem is negatív érzést keltene.

Nekem is fura. Szerintem is sokkal szebb, kellemesebb, ha valaki a férjének hívja, ha összeházasodtak. Vagy párjának, ha még nem.

Meg az is, amikor valaki úgy mutatkozik be, hogy pl. Kovácsné. Pár napja is találkoztam ilyennel. Én meg csak lestem, hogy akkor mégis hogyan hívjam. Pedig nem is volt olyan öreg.

Lehet, hogy ironikusan mondja. Vagy ő így szokta meg, nem kell bele többet képzelni.

Egyik, igencsak erőteljes személyiségű kolléganőmnek a férje is itt dolgozik. Néha neki szoktam mondani ironikusan, hogy "a hites urad" ezt vagy azt csinálta/mondta. Neki van humora, nem veszi rossz néven. Lehet, hogy neked, kérdező, nincs?

Kedves kérdező! Hülye kérdésekre hülye válaszok érkeznek általában :) Normál esetben a lőtéri kutyát nem érdekli, hogy ki hogyan szólítja szíve választottját. Igen, jól sejted, engem se.

Ugyan engedjük már meg másoknak, hogy úgy szólítság egymást, ahogy az nekik tetszik. Lehet, hogy neked furcsa vagy idegen, de attól még bizony léteznek egész kútúrák, közösségek, ahol ez teljesen elfogadott, természetes. Az nem gond, ha Te ezzel képtelen vagy azonosulni, de ha nem tudod ezt elfogadni, az a saját szűklátókörűséged ékes bizonyítéka. Az a rossz benne, hogy sajnos hiába pontozod le, az attól még így marad

Bennem nem kelt rossz érést, idősebbektől (kb. 60 felett) megszoktam ezt, ha pedig fiatalabb mondja, akkor azt olyan viccesnek találom. Poénból én is szoktam mondani(33 vagyok).

Nem szeretnék senkit sem megbántani, de egyetértek az első válaszolóval. Amikor valaki úgy hívja a férjét, hogy "apa", hááát, szerintem nagyon gáz. A "párom" a másik, ami valahogy nem jön a számra, pedig mostanában néha-néha én is használom. Mivel a "párom" :D nem a férjem, így nem mondhatom rá, de mivel már nem vagyunk tizenévesek, valahogy azt sem tudom mondani, hogy a barátom. Szóval ismeretleneknek nem tudok másként utalni rá, mint hogy "a párom", még ha nagyon fura is kimondanom.