Nektek mik a legkedvesebb gyerekkori emlékeitek?

Nekem kevés van, mert az alkoholista apám tett róla, hogy ne legyen felhőtlen gyerekkorom. Ennek ellenére, tudtam nevetni, játszani, de mindig ott volt bennem egyfajta szorongás, hogy én a hátterem miatt kevesebbet érek.

Mi is építettünk az erdőben bunkert, meg lány létemre sokat fociztam, ezek jó emlékek, de igazából nem szívesen gondolok vissza erre az időszakra.

Amikor megtanultam olvasni 4 évesen és rákaptam a könyvekre.

Iskolás koromban a sok énekkaros/dalszínházas fellépés. Érdekes volt, mert a suliban az énekkar/színikör a kitaszítottak világa volt. 99%-unkat valamiért bántották, csúfolták de ott teljesen más volt a légkör. Gimis koromban is az énekkarban lettek először barátaim de az már nem számít annyira gyerekkori emléknek.

Ugyanez, mint neked Kérdező, csak én a tesóimmal csináltam ezeket :D Sokat gyilkoltuk egymást (vagyis inkább ők ketten engem, mert én voltam a legkisebb), de ha béke volt, akkor rengeteget játszottunk együtt. A régi közös családi karácsonyokra is nagy nosztalgiával tudok visszagondolni, még a 2000-es évek elejéről.

Naphosszat tudnék sztorizgatni, de nem lennék képes közülük kiemelni egy "legjobb" emléket.

Hálás vagyok az életnek, hogy bár a tinédzseréveim már eléggé keserűen teltek, de a gyerekkorom irigylésre méltóan alakult. Egy szerető, komplex családdal, sok játékkal, sok közös élménnyel és rengeteg szép emlékkel, amiken jól esik nosztalgiázni :)

25/F

1.-es ha ez a vonal, akkor folytasd kérlek. Mik a legrosszabb emlékeid, ha ezek a legjobbak?

Nekem a családi dumcsizások, sírva nevetések...

Amikor bepisiltem a félelemtől, hogy apám megint meg fog verni.

Ja, nem, várj. Ez nem volt jó.