Mihez kezdjek, hogy ha nincs kedvem dolgozni, de megölni sem tudom magam?

De biztos vagyok benne hogy ahhoz lenne kedved hogy például egy tanyán élj és kizárólag magadat lásd el és ne az államot vagy a munkaadót, vagy a közmű cégeket akik élősködnek rajtad. Valószínű a természet az ősembert sem úgy hozta létre hogy rabszolga legyen. Magyarságunk mégis modern rabszolgaságot épít.

Vagy lehet hogy egy pálmafás trópusi paradicsomban való élethez is lenne kedved. Ahol magadnak fogod a halat a tengerből. Szép is lenne ha ott is a kifogott haladból minden élősködő magyar módra lecsippantana, hogy aztán neked csak egyik uszonya jusson mint a hazai munkahelyeken

Igen,sajnos valójában az ősembernek jobb dolga volt,mint a 21.századi bérrabszolgának.

Jobb lenne az önellátás.

Munkából amúgy sem lehet megélni,jobban élni,mintha egy tanyán élnél és magadnak termelnél mindent,de legalább nem csörögne az ébresztőóra,nem lihegne a nyakadban egy vállalkozó,főnök,aki belőled él.

Engem is annyi boldogít,hogy tudom,hogy egyszer úgy is vége.

Az lenne a szörnyű,ha örökké tartana.

Erre a 60-70 évre ennyi küzdelem,törtetés szerintem nagyon nem éri meg.

Keress egy idiótát, aki eltart. Anyámnak bejött. Én bár ugyanilyen de-motivált lettem, de azért csak csináltam plusz képzést és kicsivel jobb dolgom van, megy az önfenntartás.

Ez ilyen megszoksz vagy megszöksz típusú világ, törődj bele.

Le is pontoztak, amiből gondolható hogy van aki szeret modern rabszolga lenni, vagy netán rabszolgatartó.

A szocializmusban sem volt összeegyeztethető az emberi természettel a szolgasors. Persze akkor még lehetett szabadon maszekolni, ez tartotta az emberekben a lelket, így azért elviselhető volt a háttérben a kötelező munkatábor. De például Romániában elvileg tilos volt például a háztáji, gondolom a maszekolgatás is. Ki is borult a bili, a népbíróság elvégezte azt amit kellett a nemzet fennmaradása érdekében. De ha idehaza továbbra is szolgasors lesz és nem éri meg dolgozni, akkor kíváncsi leszek mi lesz az ország sorsa a jövőben. A kivándorlás az folytatódni fog az egyszer biztos. A házasodási és a gyerekvállalási kedvet meg továbbra is tükrözni fogja például a szülőfalum népességének alakulását mutató diagram:

[link]

Látható hogy kb. 1960-tól kezdve látványosan visszaesett a gyerekvállalási kedv. Akkor kezdődött a modern rabszolgaság. Az ember meg egy olyan organizmus aki fogságban nehezen szaporítható.

Le lehet pontozni ismét, csak az a kérésem hogy a lepontozó akkor írja is meg ide hogy szerinte az emberek hogyan szabaduljanak meg a modern rabszolgaságtól. Más is kíváncsi lesz a jó ötletekre, például a kérdező is.

Hát nem tudom. Tanultam egy kicsit, szereztem egy szakmát, egyedül tartom fent az albérletet, ami nem egy icipici lyuk, hanem egy egy főnek ideális méretű lakás (ha nagyon akarom, előbb utóbb önerőre is össze tudok szedni egy kis pénzt, de nem biztos, hogy akarok lakást venni. Így sokkal könnyebb költözni, ha a szükség vagy a kedv úgy hozná), van majd' két fizunyi összeg félretéve, és csak az elmúlt fél évben vettem egy rakás nem olcsó cuccot. Nem mondom, hogy nincs olykor hajtás bent, de szeretek bejárni dolgozni.

Ezt az éhbéres dolgot utoljára akkor éreztem át, amikor még csak operátor voltam. Meguntam, elmentem két évig tanulni estin és máris minden jobb lett. Úgyhogy szerintem aki akar és tesz is érte (sült galamb várás és sírás helyett) az még meg tud élni tűrhető szinten. Nyilván nem rongyrázva, de nem is egyik napról a másikra. Nekem ez a tapasztalatom.