Elmebeteg a munkatársam? Ilyenkor lehet szembesíteni mennyire nyomorult a hazudozása?

De jó, hogy találtam egy olyan kérdést, ahol pszichiáter is válaszolt. Velem az előző munkahelyemen történt, hogy csak úgy a semmiből felvettek egy r...cot gazdasági vezetőnek. Ráadásul 60 km-ről jár mindennap (mert a lakóhelye közelében már ismerik és nem kérnek belőle), sőt néhány hónap után már céges autót is kapott. Miközben számos munkatárs már évtizedek óta dolgozott ott ugyanolyan végzettséggel. A lényeg, hogy ahogy megjelent már szó szerint rázta a picsáját a főnöknél, Pedig kegyetlen ronda, senki sem értette, hogy ilyen fejjel és alakkal, hogy lehet ekkora önbiztalma, mindenki mással lealázóan viselkedett. Már az első napokban, ahogy felvették képes volt kiállni a folyosóra hangosan pofázni, meg szidni egy-két dolgozót. Állandóan képzelgésmániái voltak. Ezekkel szaladgált a főnökhöz. A főnök meg hitt neki. De nagyon durva dolgokat talált ki, hasonlóakat, mint amiket a kérdést feltevő feltett. Mindezt másokra, hogy mások állítanak ezt meg azt. Állandóan keverte a szart, addig amíg a rohadéksága miatt ki nem rúgtak valakit. A szemébe nézve teljes zavarodottság látszódott rajta mindig. Vezetőnek vették fel, de a legtöbbször elbújt az irodájában. Nagyon fura viselkedése volt. Nagyon látszott rajta, hogy nem tud nevetni. Gyakran mű röhögéseket adott elő, amelyek nagyon bénák voltak. Tökéletes összhangba került egy munkatárssal, akinek sajnos bizonyítottan mentális problémái vannak, mert papírja is van, csak titkolja, mivel már csak pár éve van a nyugdíjig. Ketten együtt olyan fantáziálgatásokat adtak elő, hogy már mindenkinek elege lett belőlük. Csak mivel a legtöbben évtizedek óta ott dolgoznak, nem tudnak mit csinálni. Bár szerintem a legnagyobb gond a főnökkel van, bár igaz, hogy olyan főnök, aki semmivel és senkivel sem foglalkozik. De kérdésem, hogy mit lehet tenni egy ilyen gazd.vezetővel, akin ennyire látszik, hogy elmebeteg? Hogyan lehet pszichiáterhez juttatni? Mert együtt dolgozni vele minden nap az kikészíti az egész társaságot. Éppen elég volt előtte azt az egy elmebeteget elviselni, nemhogy most már kettőt.

Jaj, hát ez teljesen a Szabó-Assenbrenner Zitáról szól. Valóban elmebeteg.

Te jó ég! Csak azért válaszolok ennxi idő után, mert én is tapasztaltam hasonlót, de ott megvolt a főszereplők magukhoz való esze, mert általában azért adták elő hasonló történeteket, hogy szimpátiát keltsenek, vagy valami előnyre tegyenek szert a főnöknél (korábban elengedje, ne adjon annyi feladatot adott napon stb.).