Nem bírom tovább. Miért ennyire nyomorultak az emberek?

Több példát is fel tudnék hozni, de az ami ma történt...

Eleve gyenge''törékeny'' vagyok(ha kell akkor megtudom védeni magam!),alacsony is(150),45 kg, nem mondanám, hogy átlagos vagyok, talán átlagon aluli, vörös haj, nagy zöld szemek! Ezeket csak úgy megemlítem!

Ma voltam bevásárolni, két nehéz zacskót cipeltem, be értem a buszmegállóba, és akkor valahogy kiszakadt.Kicsit sokkolt, nem tudtam mitévő legyek, mindenki csak nézett rám, senki sem segített :( .

-sokszor bámulnak rám azt emberek, minden ok nélkül, pedig nem is nézek rájuk, csak a szemem sarkából látom.

—volt egy eset amikor, álltam a pirosnál, és egy vén csaj, úgy bámult rám, hogy ehh, rá néztem, és továbbra is bámult! :D

-amikor még sulis voltam, vártam a buszt, 1 vén férfi megszólított, hogy van e kedvem jatszadozni.Voltak még ott, de nem is figyeltek arra, hogy miket mond nekem!

Ez csak néhány példa, de ezek nem annyira durvák közé tartoznak!

Akárhogy is, én nem lennék képes ennyi mocsok dologra!

Fél évvel ezelőtt gyógyszeres voltam, pánikbetegség, szociális fóbia stb :( , de sikerül valahogy kimásznom a kútból :). Úgy érzem, hogy vissza tér, és félek:( !!

-mindez az általános sulis, átkozott napjaim okozták+ halál estek.

- édesapám amikor elhunyt, nem mentem suliba 3 napig, amikor végre erőt vettem magamon elmentem. Nemmi sajnálom, semmi te szegény, csak kiröhögtek!!!

Nem tudom, hogy mit csináljak? Hogy bírjam ki? Tapasztaltatok ti is ezekhez hasonlókat?

Próbálok mindenkihez kedves lennei, segíteni, és ez a hála!!:(

Ezer bocsánat, hogy ennyire se eleje, se vége :D, próbáltam mindent leírni ''összeírni '' :D Kérlek ne írjatok sértőt :(