Ha valakiből nem nézik ki, azt mondták, hogy nem lesz belőle semmi, válhat sikeres emberré? (Hosszú kifejtés. Csak az kattintson aki szeret olvasni. ) 17/L

Sziasztok!

Megpróbálom rövidre fogni.:

Jelenleg 10. osztályos vagyok. Általános iskolában ritka pocsék jegyeim voltak, mivel kb semmi nem érdekelt, bár ez most sincs igazán máshogy. Olyan értelemben véve az alig érdekelt valamit, hogy szakemberek is leírták a papírra, hogy csak azt jegyzem meg igazán, meg azzal foglalkozok, arra tudok koncentrálni ami érdekel, hasznosnak találom (akár azért, mert ésszerűen megmondja valaki, hogy mire lesz jó, nem csak annyiról szól, hogy tanuljam meg, mert benne van a tanmenetben). Hü ye nem vagyok, de igazán agyas sem, viszont rengeteg fantáziával teli ötleteim vannak egészen kiskoromtól kezdve. Szeretek írni, olvasni, rajzolni... alkotni.

Na tehát, általánosban nem egyszer megkaptam burkoltan és nem burkoltan, hogy semmire nem fogom vinni az életben, és mivel tényleg nem sikerült kb semmit produkálnom, sikereket elérnem azokban az unalmakban amiket tanultunk, tényleg el is hittem. Azóta sok minden változott, családi körülményeket is, amik otthon nehezítették az akkori életemet és lelkemet egyaránt, és persze én is változtam, érettebb lettem. Szeretnék sikereket elérni, de még pontosan nem tudom, hogy miben. Azt oké, hogy író szeretnék lenni, de ahhoz még fejlődnöm, tanulnom és tapasztalnom kell. Tudom, hogy Magyarországon kb semmi esély arra, hogy a még számomra is ködös álmaimból éljek, mégis szeretnék hinni benne, hogy talán sikerülhet az országon belül maradva elérnem valamit... Persze ki tudja, lehet kiköltözök, bár a pocsék angol tudásommal semmire nem jutnék. Egyébként rengeteg minden érdekel. Szeretnék más nyelveken beszélni, rengeteg hasznos információt, tudást magaménak tudni. Szeretnék sikereket elérni azért is, hogy valahogy "visszaadjam" apámnak, aki felnevelt, azt a sok erőfeszítést amiket értem tett. Reálisan nézem apám egészségügyi állapota miatt, tehát nem jósolok neki 10-15 évnél többet, ezért magamat idegesítem és hajtom, hogy minél előbb érjek el végre valamit. Na meg, apámat nem nézve is nagyon görcsölök az egész jövőn, nem csak a több évvel később mi lesz kérdésen, hanem a következő éven, amikor vizsgázni fogok a szakmából amit tanulok, mert egyelőre ritka nehezen megy több ok miatt is, amellett, hogy alapból nem egyszerű. Szeretnék majd egy párt, egy társat, akivel aztán összehozunk egy lány törpicseket, akit becsületes nővé nevelünk, tehát egy kicsi, de boldog családot, amiben minden jóféle van, csak unalom nem.

Szerintetek akinek valamennyi esze van, még fantáziája is a fent leírt elképzelésekhez, az meg is tudja valósítani azt, azokat amiket kitűz majd magának, mikor pontosabb képe lesz? Lehet belőle valaki?

Egyébként tudom, hogy röhejes, már alapból a kérdés létrehozása billentyű koptatás, mivel nem az emberek szavai döntenek más sorsáról meg elhatározásáról, de mégis megrendült bennem valami, így csak kiírtam húsz perc gondolkozás után... Gondolok amit gondolok, de az nem feltétlen van összhangban a valósággal, hogy úgy is van e.