Ki mondta azt, hogy "A pokol felé vezető út jósággal van kikövezve"?

A jelentése hasonlít ahhoz a bibliai idézethez ami úgy szól hogy sertések elé igazgyöngyeitek ne szórjátok mert eltapossák és belétek marnak.

Egy személyes tapasztalatom tudom elmondani példaként: Volt egy szegény sorban élő ismerősöm, én meg megsajnáltam és jó ötletekkel halmoztam el hogy a szüleivel hogyan tudnának kitörni a szegénységből. Ámde mikor megízlelte hogy kifelé tör a szegény sorsából, egyre agresszívabb lett, rabszolgát akart csinálni belőlem, az apját meg addig marta míg az öngyilkos nem lett. Én is megtanultam a leckét, soha többé nem teszek jót "sertésekkel" és azóta jobban fel is ismerem azt az embertípust. Legfőbb ismertetőjegyük hogy folyton le akarnak nyomni másokat és úgy akarnak feljebb kerülni. Velük veszélyes dolog jót tenni.

De másik példa lehetne a mentősök elleni támadások is. Vannak olyan emberek, akiknek szenvedésein ha enyhít a mentős és ápolgatja őket, akkor nem hálásak lesznek a hatására hanem éppen ellenkezőleg, rátámadnak a jótevőjükre.

A pokol felé vezető út is JÓ SZÁNDÉKKAL van kikövezve.

Nem tudom kitől származik de itt azért lényeges a jó szándék. Legegyszerűbben úgy fejted meg az értelmét, ha szó szerint elképzelsz egy pokol felé vezető utat, amit valaki kikövezett mert a jó szándék vezérelte (ez önmagában nem gonosz dolog) viszont nem tudta, hogy hova vezet az út...

Tehát önmagában a jó szándék kevés, ha tetteink pontos következményeivel nem vagyunk tisztában.