Tudnátok segíteni ebben? (Kérdés (ek) lent)

Azt kérem, hogy csak az olvassa el akit érdekel és nem trollkodni jött ide.

Nos a legelején kezdem 20 éves vagyok és kiskoromtól kezdve egy olyan betegségben szenvedtem aminek köszönhetően nem tudtam a családon kívül mással beszélni csak írásban. Ezért még nem volt barátnőm, már kigyógyultam ebből a betegségből részben. Így már a családon kívül mással is beszélek.

Az első kérdésem az lenne, hogy szerintetek ciki-e ha egy 20 éves fiú/férfi romantikára vágyik? mindenhol csak azt látom, hogy mindenki boldog csak én vagyok szomorú. Olyan dolgokra gondolok a romantika alatt, mint pl közös séta a sötétben, közös tévézés, bármi ami közös. Talán csak a 20 évnyi magány hozza ezt ki belőlem.

A második kérdésem, hogy miként tudnék ezeken a félelmeimen változtatni? Mindig is szégyelltem főként a családom előtt az érzelmeimet. Önbecsülésem sajnos nincs, így félek az elutasítástól és attól, hogy megaláz egy lány ha leszólítom. Vagy ha leszólítom és véletlenül egy olyan lányt szólítók le akivel vannak közös ismerőseink vagy ami még rosszabb pl közeli családtagom ismerőse leégetem magam mindenki előtt ha kiderül, vagy elszúrom.

A harmadik kérdésem, hogy 20 éves tanulónak akinek semmire nincs pénze, és a szülei miatt haza se tudna hozni egy lányt, mi esélye van? Arra nincs pénzem hogy mondjuk elvigyem egy étterembe vacsorázni. Amit a szüleimtől kapok pénzt sulira az van ami épp hogy elég buszra meg kajára. Kínaiból öltözködöm,nem tudom megvenni a legújabb telefont vagy bármit, nem is zavar a magam részéről, örülök annak amim van és biztos vagyok benne, hogy vannak akiknek még okostelefonjuk sincs. De lányok szempontjából véleményem szerint semmit nem ér egy olyan férfi akinek semmire nincs pénze se munkája. Hogy szerezzek meg így egy lányt?

Vannak válaszaim a kérdéseimre, de egyszerűen félek úgy élni. Nincs hozzá erőm és bátorságom.

Leírok egy szituációt amitől félek:

Összeszedem a bátorságom és leszólítok egy lányt aki nekem tetszik 3 kimenetele lehet

1. Elutasít, vagy ami rosszabb nyilvánosan megaláz az utcán.

2. Leszólítom beszélgetni kezdünk és mondok valami hülyeséget, és mondjuk pont kifogtam azt a lányt akivel van közös ismerősünk és beéget.

3. Leszólítom, beszélgetni kezdünk esetleg még az elérhetőségét is megkapom. Talán alakul valami köztünk, megszeretem és nem tudom megtartani mivel még 1 év minimum mire dolgozni tudok. Nem tudnék neki ajándékot venni, nem tudnám elvinni sehova stb stb.

Másnak adtam már itt is tanácsot, aminek meg lett az eredménye, kaptam vissza olyat privátban hogy köszöni a válaszomat sikerült neki. Az egyik barátomat is én biztattam arra hogy merjen lépni és lassan 1,5 éve együtt van a lánnyal. Kicsit sem ironikus hogy én meg ebben a helyzetben vagyok...

Nagyon eltudok szomorodni olyankor mikor például meglátok egy párt a buszmegállóban és látszik rajtuk milyen boldogok. Nem vagyok egy irigy ember nem sajnálom senkitől a boldogságot, csak szeretném ha nekem is kijutna belőle egy kicsi. Sokszor mikor becsukom a szemem és mondjuk a tévében meghallom a Merci reklámot például vagy bármi ehhez hasonlót mondhatnék, beugrik egy kép amin magam látom boldognak egy lánnyal, és ilyenkor olyan mértékű szomorúság és bánat fog el, hogy sírni tudnék néha.

Tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb férfi ezt nem vállalná fel, de ez engem nem érdekel, én ilyen vagyok.

Megfordult már az öngyilkosság gondolata is a fejemben, de nem ölném meg magam, mivel halványan de még ég a remény lángja, hogy jobb is lehet.

Remélem tud valaki valami hasznos tanáccsal szolgálni, és kicsit feldobja a kedvem.

Őszintén köszönöm ha elolvasta valaki és válaszol.