Ti szerettek egyetemre járni?
Vannak barátnőim/barátaim, akik imádják az egyetemet, ahol tanulnak és ódákat zengenek róla, hogy milyen jó, milyen jófej emberekkel találkoztak, mennyi mindent csinálnak stb., de én egyelőre annyira nem vagyok oda érte. Maga a szak tetszik és érdekel, de annyira rosszul érzem magam abban a közösségben, hogy borzasztó. Nem ismerek senkit, de gondoltam, hogy majd úgyis beszélgetünk, ismerkedünk és csak találok valakit, akivel jól kijövök, de eddig nem egészen így történt. Mindenki kis csapatokba verődve közlekedik, azokkal vannak együtt, akikkel egy városból jöttek vagy a gólyatáborban találkoztak. Próbáltam odamenni hozzájuk vagy beszélgetni, de eddig nem jártam sikerrel. Konkrétan rám se néznek és, ha köszönök nekik, akkor nem is köszönnek vissza. Tudom, hogy ez még nagyon az eleje, de ezek alapján (hogy még köszönni sem köszönnek) nem gondolnám, hogy sok jóra számíthatok...
Nyilván azt is tudom, hogy az egyetemre tanulni megy az ember, de azért tényleg rossz, hogy egész nap egyedül vagyok és max. ilyen "van jegyzeted?", "melyik terembe kell menni?", "mikor kezdődik az óra?" beszélgetések vannak. Szerettem volna felvenni valamilyen lightosabb órát szabadon választottként pl. sport, zene, nyelvek, mert gondoltam, hogy akkor ott talán könnyebb lenne ismerkedni és legalább van valami kis kikapcsolódásom is (ingyen lett volna és nem is kellett volna átutazni a fél várost), de nem voltak jók az időpontok és sehogy sem fért bele az órarendembe. A barátaimmal csak ritkán tudok találkozni. A kolis szobatársammal is ritkán látjuk egymást. ÚGyhogy így tényleg nincsen társaságom.
Munka mellett, levelezőn csinálok MSc-t, érdekel, szakmába vág, most is a területen dolgozom, lényegében továbbképzem magam.
Szóval igen, szeretem, többnyire érdekes és tartalmasak az órák, normális, jó oktatók stb stb.
BSc annyira nem jött be.
Mintha én írtam volna ki a kérdést.. Csak én gólyatáborban is voltam,és hiába beszélgetek egy-két emberrel,még is olyan magányosnak érzem magam :/ Bár nálam még közrejátszhat,hogy olyan szinten ráparázok az egészre,de fogalmam sincs miért..Főleg egy vidéki kisváros után ahol ezelőtt éltem,hirtelen felkerülve BP-re a sok idegen közé.
Mondjuk ez a "rám se néznek és,ha köszönök nekik,akkor nem is köszönnek vissza" része elég durva..
Hány éves vagy egyébként? És hova jársz egyetemre?
én mostmár így másodévesként nagyon szeretek, de az eleje nekem is szörnyű volt(jó azért annyira nem), nekem sem volt igazán társaságom egészen novemberig, amikor valahogyan közelebb kerültünk egymáshoz jó pár lánnyal(előtte is néha beszéltünk de csak pár szót) és mostmár nagyon jó kis csapatot alkotunk
hidd el neked is sikerülni fog csak legyél nyitott, de ne görcsölj rá nagyon
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!