Mennyi idő után és minek a hatására tudtatok túllépni valakin/elfelejteni őt? 17/L

Ne haragudj, hogy ilyen biológus jellegű választ adok, de ez is az igazság része.

Ha "beleszerettél", elindult a rózsaszín köd, meg ilyesmi akkor azt mondják, hogy 3-6 hónap mire kiürül ez a hormon a szervezetedből. Mivel csak levelező társak voltatok és nem ismerted, ezért természetesen valószínűleg jóval tökéletesebbnek képzeled őt, mint amilyen valójában lehet.

Azért nem felejtetted még el, mert folyton rá gondolsz. Ez ennyire egyszerű. 1 év alatt már a hormon eltűnhetett volna, de ha folyton rá gondolsz, és valószerűtlen képeket társítasz hozzá...

Egyébként, valóban, szerintem nehezebb dolgod van így mint ha élőben ismerted volna, mert nem látod a negatív részeit.

Próbálj rá keresni a "társfüggőség" kategóriára neten és olvasgass. Nem szeretnélek bántani, de valószínűleg ez a helyzet állt fel.

Ne hibáztasd magad, hogy nem beszéltek többet. Tanulj a hibádból és ennyi. Ha tényleg még érdekelnéd, biztosan keresne.

Én remélem, hogy jól leszel! Találj hobbit, keress valamit ami leköt, és ha megint elkezded érezni ezt a "szerelem" szerű érzést, legyen eszedbe, hogy ez valószínűleg csak az elméd játéka, és a hormonok. Írd fel a kezedre, vagy valahova ahol gyakran látod, hogy: "Ez csak egy hormon!" És így mindig emlékezteted magad, mikor elkezdődne a rá gondolás.

Légy jól, tudom miről beszélek sajnos !!! :) (bár, nem netes ismerős, de plátói)

+1: Próbáld meg csinosítani magad, és ha mások megdicsérnek, az is segíthet, hogy elkezdj nyitni mások felé :)

A fő kérdésre válaszolva (1. vagyok):

Nekem is kb. 1 év volt egyébként, mire kezdtem továbblépni, és nekem is az segített, hogy elkezdtem magamra figyelni, a körülöttem lévő dolgokkal törődni, futni lejárni, hobbizni otthon, barátkozni, szépen öltözködni (szoknya, ruha stb.) és az utolsó lépés az volt, hogy elkezdtem más srácokat érdekelni, oda jöttek beszélni, mosolyogtam és visszamosolyogtak és ez segített, hogy túl tudjak lépni ^^

Hát nekem hosszú idő után most van ilyenem valós ismert személlyel, nem tudom mikor tudom túl tenni magam végképp rajta. Nem is a tényen hogy nincs jövőnk hanem amit művelt velem. Nehezíti a dolgokat hogy sajnos napi szinten beszélünk és fogunk is még egy jó darabig. Így ez a kellemetlen érzés sokáig fog bennem kavarogni, túllépéssel nem lesz gond elfelejteni viszont annál nehezebb lesz majd ha egyszer szakítok vele.

Nálad az a baj hogy mivel nem fizikai lényről van szó, majd tökéletesnek képzeled fejben ha láttad képen ha nem. Míg ha találkoztál volna vele élőben azért lett volna pár illúzió rombolás. Én is míg csak beszélgetek emberekkel a legjobban képzelem el őket ami még reális, aztán amint élőben is már a fele el is szökik az ábrándnak.

90%-ban túl tudok jutni valakin 5 perc alatt, a maradék tízre meg kell még egy-két hét, az fokozatosabb. A döntésem hatására. (nem tudom jó elmagyarázni hogyan de elérem agámban, hogy már ne legyen fontos a számomra)

Elfelejteni csak véletlen szoktam, évek alatt, általában értékelem az emlékeim legalább mint tapasztalatokat, későbbi referenciákat. 24/f