Milyen lesz egy skizofrén jövője?
Úgy gondolom, hogy normális, betegség tudatos, szedi a gyógyszereit.
De diagnosztizálva van. Lesz az ilyen embernek családja, munkája, stb.?
Ti hozzámennétek|járnátok egy ilyen emberrel?És ha munkát keres bele kell írni az élet rajzába? Esetleg ha pszichiátrián volt megfigyelésen a tanítók, gyerekek, hogy fognak hozzá viszonyulni|elfogadni.
Csak óvatosan a címkézésekkel, hogy KI is nevezhető disszociatívnak (többszörös személyiség zavarodott) skizofrénnek, dependensnek, paranoidnak, kényszerbetegnek (függőnek), depressziósnak, pánikbetegnek, stb...
Mert igen könnyen rá lehet húzni bárkire (címkézni, beskatulyázni), hogy mentálisan beteg. Csak álljon ki egy forgalmas térre és kezdje el hangosan kimondani-kikiabálni, amit alkalmasint szokott egyébként magában gondolni:
- Na... végre meggyőztem magam, (brávó!)
- Ááááá... már megint elhazudtam, becsaptam magam! (ezzel persze a Másikat is---> bűntudat)
- Hmmm... már megint magamban beszélgetek, persze... keresgélem az ellenérveket. (ja bizony)
- Na... végre már! Csak leküzdöttem a félelmemet... (Ember küzdj és bízva bízzál!)
Egyébként mondják, harsogják is:
- Ne Csapd Be Önmagad! - Ugye?
Szóval akkor azt szeretném kérdezni, hogy valójában
- Ki csap be és Kit?
- Kinek a félelmét Ki küzdötte le?
- Ki beszélget Kivel magában?
- Ki győzött meg Kit?
Én pl. (a tudomány mai állása szerint) NEM VAGYOK KETTEN!
Akkor miről is beszélünk? Kikről is beszélünk? (Ez maga a skizofrénia kezdete is lehetne)
Aki szentül meg van győződve igazáról, s már-már rögeszmésen ragaszkodik is hozzá, (lásd: Napóleon, Hitler, Kádár János, stb... és még sokszor 10mill. ember a világon (napjainkban is)... azoknál mely pontig(!) tart, ameddig még egészségesnek mondható és mely ponttól nevezhetjük mentálisan BETEG embernek, aki ugye ápolásra szorul?
Mi az a választóvonal, ahol meghúzhatjuk a határt? Az alatt egy picivel is egészséges, afelett meg egy picivel is már betegséggel diagnosztizáljuk!?
De, ha egy ember küzd pl. az előbb felsorolt "benső" kételyeivel... és emellett szinte állandóan negatív visszajelzést kap környezetétől... nos az előbb utóbb elbandukol (vagy elküldik) a pszichiátriára (mert már érzi, hogy valami nem smakkol), ahol is a doki kb. 1/2 -1 órás beszélgetés után könnyedén ráhúzza a címkét: - Hát... Ön uram/hölgyem úgy tűnik, kórós skizofréniábn szenved. A páciens meg elhiszi.. miért is ne? Hiszen dr./prof./p.h.d. címke van kitűzve az ajtaján a neve előtt... pláne ha még "főorvos" is...
Hát akkor Ő már biztosan jól tudja... és elhiszi Neki. Pláne, hogy társul hozzá jelentős mértékű "betegség tudat" is.
Nos, attól kezdve címkézett "skizofrén" ember. Talán élete végéig, hiszen mondhatni tök egészségesen(!) él benne a "betegség tudat".
Ez lesz a karrierje, a jövője!
Én meg azt mondom, nem kell mindent azonnal elfogadni és készpénznek venni, még ha p.h.d. is mondja.
Mert nem lehetséges 1-2 óra alatt megállapítani bárkiről is, hogy tényleg beteg-e, vagy épp csak menekülőben van egy betegség tudatba.
Ami, a hozzá viszonyulást illeti, nem túl sok jó jövőt jósolok neki. Ugyanis a "beteg" embereket sajnálni szokás, de sokszor csak lesajnálják és nem mernek rá bízni olyan (felelősségteljes) munkát, ami által kikecmereghetne a betegségéből. Ha ez bekerül a köztudatba.
Ha meg viszont hallgat róla, az meg becsapás. Mert hiszen papírja van róla, hogy nem teljesen egészséges.
Na, ez a 22-es csapdája.
Az ERŐ legyen Veletek!
ui:
"Ha egy soha nem látható, képzeletbeli figurát feltétel nélkül tisztelsz, akkor Téged őrültnek címkéznek,
de, ha sokan teszik ugyanezt, akkor arra vallást lehet alapítani!"
Kedves 2! A skizofrennek nem lesz betegsegtudata, csak akkor, ha beleesik abba a nagyon alacsony statisztikaba, mely szerint ez is "megeshet", hogy 1-2 skizofren elhiszi, de a betegsegtudat hianya is tunet. :)
Az ocd eseten pedig alapvetoen az egyen is erzi, hogy valami nincs rendben(altala kontrollalhatatlan esemenyek mennek vegbe, es keptelen ezeket megallitani, noha semmilyen igazi haszna nincs abbol, hogy ezek vegbemennek), es az ocd nem fuggoseg! Konyorgom, szezont a fazonnal. Attol, hogy a tudomanyban hasonlo a megnevezese viselkedeszavarkent, meg nem egyenloek. Kozel sem! A fuggoseg inkabb impulziv, sajat dontes az elejetol fogva, (azert kezdi el, csinalja, mert elvezi, jol esik stb...) a vege fele persze lehet mar csak azert tolja magaba, hogy ne erezzen fajdalmat, elvonast, ez mar kicsit hasonlit, de meg mindig nem ugyanaz. Eloszor is itt is van lehetoseg maskepo donteni, es ez a kulonbseg. Donteni, mert a fuggo el tudja donteni, hogy beveszi e a napi adagjat, vagy csak masnap teszi meg, vagy soha tobbe. Rendesen kell hozza akaratero, de az egyen bele tud szolni! Az ocd(obsessive compulsive disorder) lenyege pont az, hogy semmilyen modon nem tud beleszolni a folyamatba, egyszeruen megtortenik, es kesz. Az tovabba nem tudatosan kezdodik, nem valasztja az ember, hanem bele kerul egy szorongas spiralba, levezeti a szorongast egy kompulziv viselkedesformaval, es az agya onnantol kezdve mindig ilyesfajta modon kivanja levezetni a szorongast. Igen itt lehet arra hivatkozni, hogy de hat o maga hajtja vegre a ritualekat. Van valasztasa? Nincs. Miert? Mert ha meg is probalja nem csinalni, akkor elkezd szorongani azon, hogy erzi, hogy csinalnia kellene, de nem akarja, nem csinalhatja, tovabb erosodik a szorongas. Ez addig folytatodik, ameddig vegre nem hajtja a cselekvest, vagy el nem ajul a szorongastol, gyakori ilyen helyzetben panikrohamot is kapni pluszba. Amennyiben az illeto nem tudja vegrehajtani a kompulziv cselekvessort(szorongascsokkento ritualet
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!