Hogyan építsek fel mégis egy jövőképet, mit tegyek, ha feketén látom a jövőt?
Majdnem semmi reményem a jövőmre nézve.
Megpróbálom röviden vázolni:
- Sok komoly betegséget, halált láttam a családomban, több rákos is volt a környezetemben, volt, akit én ápoltam. A családunk, mint olyan, 2 főből áll, ebből családtagom lehet, hogy halálos beteg, mindenesetre nagyon nincs jól.... Én se 100%-ig vagyok egészséges. Jó, nálam nem halálos!!! Viszont mindezek miatt a betegség, a halál a "természetes" számomra, nem az egészség.
- A tavalyi évben rengeteg ember hunyt el, egy jó barátom is és több ismerős illetve további sok-sok ismerősöm gyászolt. 2006, 2008 és 2017 a fekete évek, rengeteg halálesettel. Első pontot erősíti.
- Nem vagyok mentálisan egészséges. Én Asperger + hiperérzékenység kombóra gondolok... "Fura" ember vagyok mindenesetre. Szerintem amúg diagnosztizáltatnom kellene magamat. Btw, szerintetek? :)
- Önbizalmam 0.
- A beilleszkedés nehéz. Középút vagyok, nem zárkózott; és annyira nem vagyok fura, hogy rám néznek és az a véleményük, hogy: jaj, beteg szegény - de azért új emberek közé kerülve hamar érzem a nehézségeket és küzdenem kell, odafigyelnem a jelekre, magamra, az alkalmazkodásra.
- Előző 3 miatt fogalmam sincs, leszek-e valaha feleség.
- Tanulok is, bár sajnos nagyon nem érdekel, amit; dolgozm szorgalmasan, sőt, túlórázom is, ha úgy van. Mégse érdekel semmilyen munka. Egyszerűen nem bírom az irodában elképzelni magam (kétkezi munkával pláne, bár női kétkezi munka nincs is olyan sok). Dolgozom, mert kell a pénz, igyekszem teljesíteni, ne bántsatok kérlek, hogy lusta vagyok! Ugyanakkor sajnos csak a háziasszonyság, sütés-főzés, növények, hagyományos dolgok vonzanak.
- Az álmaim irreálisak. Legalábbis a mai világban.
- Nem érzem magam jól ott, ahol lakom. Túl nagy város nekem, túl sok emberrel és túl kevés természettel.
- Politikai helyzet (magyar és külföldi, klímamenekültek, klímaváltozás, háborúk stb) miatt magának Magyarországnak, sőt, Európának jövőjét sem látom fényesen. Szerintem közülünk a legtöbben 20-30 év múlva már nem fogunk élni.
Így hogy építsek jövőképet? Csak a struccpolitika a megoldás?
Nemtudom. Halaleseteket betegseket en is ateltem a csaladom reven de emiatt sosem lett kodos a jovokepem. Inkabb amolyan jozanabb, jobban megertek dolgokat, bizonyos dolgokban mar nem vagyok gyerekes.
Viszont kell egy eszme egy cel, ami visz elore. Ha mas nem az elet szeretete. Es erre epitve mindent amit csak elakarsz erni. Sosem felejtem el annak az asszonynak a tortenetet aki a csaladjat gyermekeit temette el, megsem volt kesergo, szeretetteljes megerto es dolgos asszony maradt. Nekem ez annyira nemes, nem akarok Onsajnalatba burkolozva magamat siratni. Mindenkinek vannak tragediak az eleteben, nehezsegek, senki sem kivetel.
Nem mindenkinek ugyanolyan nehéz az élete. Van, akinek több temetés, kevesebb (boldog) párkapcsolat, kisebb család (vagy épp semekkora), több betegség jut, másnak szinte minden fenékig tejfel.
A lelki immunrendszere sem mindenkinek ugyanolyan erős.
Egyébként azért is soroltam fel a sz.r dolgokat, hogy magyarázzam, miért képtelen számomra, hogy egy szép életet képzeljek el, egy önmagában szépet, családi házzal, férjjel, gyerekekkel, RELATÍVE egészségesen és 70 éves korig elélve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!