Más is gondolkodik így? Érdekes kérdés?
Heló!
Az fogalmazódott bennem, bár "fiatal" vagyok hogy az életnek mi értelme ha utálod a munkád?
Egyetemre járok és annyira nem érdekel az amit tanulok... bár túlzás hogy tanulom.
Lényegében nem tudom miben vagyok tehetséges, nem tudom hogy tudnék kiválóan tanulni vagy valamiben kiemelkedő lenni, DE azt tiszta előttem hogy nem akarok egy életen át 3-4 műszakban dolgozni vagy valami maszeknál kihajtani a belem hogy aztán 60 év munka után nyomorúságosan biorobotként eltemessenek.
Tehát ha nem lehetek kiváló valamiben, és tegyük fel nem szeretem a munkám mi értelme az életnek?
Dolgozol valamit amit utálsz hogy élj, és azért élsz hogy azt dolgozd amit utálsz.
Persze lehetnek apró örömök az életben, de napi 8-10-12 órában így is azt csinálod amit utálsz és valószínű hogy ilyen munkákkal sose viszed sokra.
válasza:Ha megteheted, tanulj mást.
De tapasztalatból mondom, nem lesz olyan szak, ahol minden tárgy érdekelni fog.
Az első szakomat otthagytam, mert utáltam, haszontalan volt, és a szüleim erőltették rám (angol-magyar).
Most azt tanulom, ami érdekel, de itt is van olyan tárgyam, amit csak azért tanulok, hogy átmenjek elsőre, aztán ne is lássam többet.
Munka ugyanez. Dolgoztam a vendéglátásban, a 80%-á utáltam, de a maradék 20%-ért megérte bemenni.
Ha minden munkát utálsz, mert dolgozni kell, úgy sehol sem lesz egyszerű.
Mellesleg nem azért élsz, hogy dolgozz, hanem azért dolgozol, hogy élj.
Szívesebben megyek nyaralni, ha előtte dolgoztam, jobban várom, nagyobb élmény, más kikapcsolódás.
A hobbira, kapcsolatra munka mellett is lehet időtszakítani.
Ha egyetemre jársz, nem leszel gyári munkára kárhoztatva, vannak lehetőségeid. Lehet, találsz olyan állást, amit szeretni fogsz.
Mit tanulsz?
válasza:Magyarországon semmi értelme. Például Szlovénia kigyógyult a szocializmus okozta vírusból ami a fejekben keletkezett (vagy inkább létrehozott) szoftverhiba volt. Magyarország 27 évvel a rendszerváltás után sem gyógyult ki. Mert itt nem a tisztességes munkának van értelme és jövője hanem a bűnözésnek, csalásnak, egymás becsapásának. Javaslom amíg fiatal vagy, keress élhető és tisztességes új hazát magadnak. Mert később bánni fogod ha nem teszed meg.
Apám is ezt bánta meg halála előtti napokban 90 éves korában. Értékes "végintézkedést" hagyott rám, ugyanezt a tanácsot amit neked is írtam. Először meg is lepődtem szavain, hát hogy hogy mondhat ilyet. Ma már látom hogy igaza volt mint mindig.
válasza:ez a kerdes naponta 3x megfogalmazodik bennem
nagyon kevesen keresik azzal a mindennapi kenyeruket, amit szeretnek es ez nagyon szomoru, mert felemeszti az embert
ha sokat keresel akkor is, ha ugy csinalod hogy semmi kedved hozza azon kapod magad hogy mashoz se lesz kedved hiaba van penzed..
en azt mondom pont annyit keresek, amire szuksegem van de legalabb olyannal amit szeretek
az elet ertelem nem a munkad, kiveve ha szereted ami nagyon nagyon ritka
a csalad, a gyerekeid es azok boldogsaga az elet ertelme
válasza:Valójában szerintem elég sokan ismerik ezt fel.
Az, hogy fiatalon felismerted ezt még jobb,
így van esélyed másik útra is.
Innentől fogva szerintem önismerettel érdemes foglalkoznod.
Felfedezheted eddig rejtve maradt testi-szellemi képességeidet, és azokat a dolgokat amik motíválhatnak abban, hogy ezeket tovább is fejleszd és önmagad, pontosabban a világ javára fordítsd.
Sok ember megosztottan és kompromiszumokkal éli le az egész életét, a munkahelyén dolgozik, pénzt keres, lehetőleg jó sokat, hogy aztán megvásárolhassa magának azokat a felesleges anyagi dolgokat, amelyektől várja a megváltást, a boldogságot. És észre sem veszi az arányokat, hogy a hét öt napján szenved, azért, hogy a maradék két napból jó esetben egyet tölthessen a bálványozott tárgyaival, amik jó esetben boldoggá teszik.
Még rosszabb esetben, azzal tölti a hétvégét, hogy még több felesleges vackot vásárol, ami csak addig okoz kielégülést, ameddig új.
Sokkal fontosabb lenne, az, hogy olyan munkát végezz, amit nem érzel tehernek, ez pedig csak akkor történhet meg, ha szívesen csinálod, mondjuk mert tudod azt, hogy végső soron hasznos és nem csak önző célokat szolgál. De még akkor is lehet olyan érzésed, hogy a világ kihasznál. Mivelhogy aki szeret adni, az körül kéretlenül is megjelennek azok, akik csak kapni szeretnek.
Szóval az egyensúlyt is meg kell találni. A másik fele a dolognak, az hogy, aránytalanul sokat dolgozunk. Ebben a modern korban, amikor minden gépesítve van és mindenből sokkal többet tudunk előállítani mint amire szükség van, sokkal gyorsabban mint régen, sokkal több időt töltünk munkával mint amennyi indokolt lenne. Mert ugye vannak telhetetlen emberek, akiknek a milliárdszor milliárd sem elég, így tölthetünk napi huszonnégy órában, a már amúgy is csordultig lévő poharakba, miközben sokan szomjan halnak...
Na szóval, nem vagy egyedül. Találd meg az utadat, és az egyensúlyt!
Gépészeten vagyok de egyáltalán nem érdekel.
Félek attól hogy nem tudok máshol sem nagyobb anyagmennyiséget megtanulni... sokszor hallom hogy több 100 oldalakat kell tudni egy egy vizsgára és félek hogy nem menne/nem fog menni.
Igen, de azt csinálni amit utálsz szörnyűnek tűnik 60 évig... 3-4 műszakban, esetleg magyar államnál fityingekért vagy 10-12 órázni maszeknál...
Szeretnék külföldre jutni, de sajnos tehetség nélkül sok jót nem jósolnak. Nézegettem videókat régebben és volt valami csávó hollandiában húsüzembe került és azt mondja olyan volt mint a pokol.
Engem nem érdekel a pénz... csak egy annyi amiből megélhetek normálisan és néha egy kis plusz belefér, de lényeg hogy szerethető munkám legyen... de sajnos ezek alapján nem tudom mi vár rám és ez felőröl lassan belülről.
Néha az jut eszembe ha ilyen élet vár rám az nem élet... és ha nem élsz valóban akkor mi értelme tengeni több évtizedet?
Engem nem töltene el elégedettséggel mint sokakat hogy gyerek.. gyerek... aztán dolgozzak 3 egy soron...
Szeretnék alkotni, jobbá tenni emberek életét / egyszerűbbé, esetleg segíteni hogy tanuljon/megértsen dolgokat.
Érts gyarapítani akarom a jövőt, vagy legalább egy olyan munkát találni amiben örömöm lelem ha nem is sok pénzért.
Mondhatnám azt hogy Musk egy példakép mert ő tényleg alkot és nem csak kampányol és a pénzt nyeli be mint a BMW-s hülyék, mercis mit tudom is én kik...
Ez szerintem csodálatos hogy valakinek ennyi energiája van, és nem a pénz foglalkoztatja egyedül.
Ezek után az én életem pedig olyan feleslegesnek tűnne ha nem tudnék hasonlóval segíteni csak mint egy robot... a pénzt gyártani a gazdag oligarhának, ameddig valóban nem kapnak teljes szabad kezet az automatizálásra, mert ahogy a meki úgy a bmw is át fog állni...
Tehát elég borúsan látom a jövőképet ha nem jutok semerre
válasza:Én is elgondolkoztam hasonló dolgokon. És én arra jutottam, hogy nekem valami minimalista jellegű életmód lenne való a jövőben, amivel pont annyi pénz elég, amivel elvagyok, nagyutazások, wellness, nagy ház nem kell, még autónak sem látom szükségességét. Viszont cserébe több szabadidőm legyen, elég legyen valami részmunkaidős munka, vagy pedig hol dolgozok pár hónapot sokat, utána viszont ugyanannyit pihenek is otthon.
És ugyanúgy nem vonzana egy vezetői állás sem, hiába a sok pénz, ha mellette nagy a felelősség, túlórák, meg az egész életem csak a karrierről szólna.
Aztán hogy meg tudom e valósítani, az majd elválik a jövőben.
válasza:Legalább kétszer voltam úgy az életben hogy teljesen elegem lett abból hogy nem érzem jól magam a társadalom vérkeringéséhez csatlakozva. Vagyis hangyaként egy hangyatársadalomban. Pedig diplomám is van és anyagiak terén sem szűkölködtem. Az egyik esetben felrúgtam mindent ami lelkileg megkeserítette életem és hazamentem a nyugdíjas szüleimhez akiknek egyfajta hagyományőrzésből és hobbiból volt a falu széli házban egy jól működő gazdaságuk. És az volt a telitalálat az életemben. Egyrészt rájöttem hogy kizárólag a család lehet az egyetlen emberi közösség és nem pedig az amit például a szocialisták megálmodtak. A család és a családi tulajdon a tiéd, ezért érdeked hogy jól kezeled és otthon is érzed magad benne. De egy idegen munkahely akkor sem a tiéd ha netán túlfizetnek. Ahogy a munkatársak sem a családtagjaid. Egyetlen munkahelyre sem mész haza, épp úgy ahogy egy vasútállomásra sem. Csak a saját otthonodba. És azok az országok élnek jól akik ez szerint gondolkodnak. Megnézheted Ausztriát vagy a volt szocialista Szlovéniát, családi gazdaságokat és egyéb maszek megélhetési forrásokat látsz. És nem pedig kommunista olvasztótégelyeket.
A szocializmus is akkor működött (illetve dehogy működött, az emberek akkor éltek jól) amikor engedélyezték a háztájikat és egyéb maszekolásokat. Azok voltak azok a bizonyos 70-es évek. És az épp olyan jól működött ahogy ma például Ausztriában is jól működik. Mert otthon a sajátjában az ember a maga ura.
Röviden: Nem az a lényeg mit csinálsz, hanem az hogy azt 100 %-ban magadnak csináld. Ne pedig komcsi elvtársaknak, se nem multiknak, se nem közpénzt hazatalicskázóknak. Két kedvenc idézetem még ide másolom:
"A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van."
(Bob Dylan)
"A boldogság ott kezdődik, amikor azt csinálsz, amit akarsz, és nem azt, amit mondanak."
Vagyis nem az a sikeres és boldog aki napi 48 órát biorobotolva sokat keres. Tapasztalatból mondom.
Értem, de ha esetleg a biorotoláson kívül más lehetőséged nincs úgy nem élet az élet:) Mert azért ne titkoljuk a 3 műszak is tönkretesz.
Igen nyilván mindenkinek ami az övé az jobb, de nem minden esetben:) Ha egy bizonyos környezetben nem érzi otthon magát attól még lehet családi.
Ahhoz pedig hogy sok minden elérj tehetség kell, vagy érzék.
Nem hiszem hogy egy átlagos ember képes rá...
Ezt onnan veszem hogy látok sok embert, videókban, egyetemen és hát... Rengetek zseni ember van, akik tudják kisujjból a dolgokat.
Sok videó van többek között a TEDx-ről ahol minden vállalkozó/ sikeres ember nagyon erős egyetemet végzett vagy arról bukott ki.
Egy átlag hangya ként pedig a bolyban nem érezném magam szükségesnek.
Sajnos kevés dolog tesz boldoggá... nem vagyok bulizós, nem vagyok oda a nyaralásért, sem a gyerekekért.
Engem maximum a "mély" dolgok foglalkoztatnak. Legyen az egy film ami új (gondolatokkal), vagy a tudás (de sajnos most eléggé kételkedek magamban hogy képes vagyok-e ahhoz elegendő tudást felszedni hogy célokat tudjak megvalósítani, mivel nem érzem magam tehetségesnek és sosem kaptam bátorítást most pedig még inkább átlagosnak érzem magam a többi egyetemi ,,zseni" között).
válasza:Én akkor mászok falra mikor a véletlenül hírekre kapcsolt tévében olyat hallok meg mint például "növekedett a gazdaság", "GDP", "nőtt az export", stb. Mert ezek épp akkora marhaságok mint a szocializmusban elhangzó például "ötéves terv". A kutyát érdekli az ilyen marhaság! Egy ország Emberekből áll. Arról kell beszélni hogy az egyének jól érzik-e magukat. Mit szeretnének másképp? Mi az egyének és családok vágya?
A szintén beteg szocializmusban is arról ment a süket duma hogy "ötödik ötéves terv", stb. Aztán a valóságban az Egyének meg nem voltak boldogok. Mert az Ember senkit sem érdekelt. Ahogy a szintén beteg szocialista Romániában is.
Elégedettek az emberek a közgyógyellátás színvonalával?????
Kiegyensúlyozottan élnek az emberek?
Ezek az emberi kérdések egyetlen bitófára való politikust sem foglalkoztatnak. Csak az hogy a zavarossá tett nagy tóból nagy balekokra lehessen halászni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!