Gyűlölök dolgozni?

Én is így érzek, csak én már 46 vagyok. Maximum 2-3 évet vagyok képes lehúzni egy helyen, mert annyi idő után már megunom, szenvedek. Kb. másfél év alatt találok új melót, tehát mondhatom, hogy egy állás kb. másfél évig "elégít ki". Viszont a váltás időszakában mindig iszonyatosan be vagyok stresszelve.

Olvastam valahol, hogy az emberek nem is a munkájukat hagyják ott, hanem a kollektívát, a főnököt, a munkakörülményeket. És ezt igaznak is érzem, mert akárhányszor váltani kényszerültem, mindig megelőzte valamilyen negatív irányú változás (pl. rosszabbodtak a munkakörülmények, mert a 12 nm irodába a jelenlegi négy mellé még bezsuppoltak plusz négy embert, hogy még levegőt kapni sem lehetett.)

Jelenleg is keresgélek, mert kevés a pénz és a munka is, nem érzem stabilnak a helyemet, unom magam, és a kollégákkal sem jövök ki (egyikül sem az én világom).

Szóval ha vigasztal, nem vagy egyedül, és szerintem kevés ember van úgy, hogy 18 évesen megtalálja álmai munkáját, és élete végéig azt csinálja. Te még fiatal vagy, bőven belefér a kísérletezgetés, amíg nincs lakáshiteled meg gyereked.

Hasonlóan vagyok én is, bár én tudom mi érdekel, de az "álomvilág" itthon. Ugyanezeken a melókon végigmentem én is, nekem ráadásul szociális fóbiám van (ingadozóan, de volt, hogy arra képtelen voltam, hogy lemenjek egy sima boltba ételért) és nem tudok koncentrálni sokáig egy dologra, így nem is tudok nagyon felelősségteljes melót végezni.

Mindenképpen menjél vissza egyetemre, én is meló miatt hagytam félbe, nem is fejeztem be, ne járj úgy mint én.