Szerintetek mit tehetnék, mitol lehetne másabb az életem?

17eves vagyok lány,kb 15eves koromban bonyodalmak jöttek az életembe.Eveszavar,barátok elvesztése éppen amiatt,maganyossag,egy év iskola kihagyása,nem vettek fel oda ahova akartam menni,a sok kudarc élmény,atvaktak az új barátaim,kihasználtak,akárcsak a fiuk akikkel eddig életem során találkoztam,mostoha apám alkoholista,elkoltoztem a szulovarosombol egy új városba ahol nincs senki,hiába ismerkedek új emberekkel valamiért senki se kíváncsi itt rám.Egy nagyon pozitív,céltudatos lány vagyok aki mindig is előre nézett,de nehéz ha nincs mellettem senki.Mar beleuntam az ismerkedesekbe,viszont nagyon szeretnék barátot/barátokat,de senkit nem tudok megkedvelni,és nagyon nehezen vagyok önmagam amióta annyi sok rossz történt velem.Egyszeruen ha társaságba vagyok,vagy ismerkedek,vagy meg kell szolaljak néha gyomor idegen van,félek hogy mit fognak rólam gondolni..sose akartam megfelelni régen,de most nagyon..egyszerűen félek a valtozastol,az emberi kapcsolatoktol,mert úgy érzem senki se szeret,és senkinek nem vagyok fontos..Édesanyám se foglalkozik úgy vélem,apum nem velünk él,ugye barátaim nincsenek.Akikkel baratkoztam azok nagy részt itt fiúk voltak és gyorsan kiderült hogy csak ki akarnak használni..valamiért a lányokkal még nem tudok azonosulni..kevés normális ember van rájöttem.Bulizni se voltam még,és annyira rossz hogy nem tudom ki élni magam..

Nem tudom mit tegyek!.. hihetetlenül vidám és vicces személyiségbol lettem egy olyan ember akinek mondjuk nem látszik,de legbelül fel akar csak megszólalni is..Valami motivációt tudtok írni,vagy hogy mit kéne tennem?..tanácstalan vagyok..