Masszőrök, nektek mennyire undorító vagy visszataszító az, ha pattanásos embert kell masszíroznotok? Vagy egy idő után hozzászoktok és nem is figyelitek?

Kérdező, ennyi erővel feltehetted volna azt a kérdést, hogy az nővérkék hogyan képesek szart takarítani, vagy a kisgyermekes szülők pelenkázni, éppenséggel az mentősnek vajon hogyan van gusztusa az autóbaleset után a darabokra szakadt testet összetakarítani, vagy épp az orvos a gennyes, üszkös, ragyás testet gyógyítani, vagy pl a pedagógus vajon mellőzi-e azon gyereket, aki túl duci, ragyás a gyerek bőre, van éppen taknyos csupán és meg kell törölni a nóziját...

Ha ezek nem is feltétlen kellemes dolgok, de egyes szakmák velejárói, sőt, jó esetben empatikus a szakmabeli, és egyenlőként kezeli a "rettenetesen csúnya gyermeket" a többiekkel. És nem fog undorodni a gyerektől, ha kakilt és segíteni kell neki a wc-n kitörölni a popsiját, vagy ha nincs hozzászokva a pedagógus, akkor is összeszedi magát, és megpróbálja

nem éreztetni a gyermekkel, hanem arra fókuszálni, hogy evvel segít a gyermeknek, a kicsik nem tehetnek a kiszolgáltatottságukról (ahogy a ragyás bőr gyerek, felnőtt se tehet, sem a kórházban a beteg arról, hogy kiszolgáltatott, és/vagy rosszul néz ki).

Ez a normális hozzáállás, a szakmabeliek esetén.