Mitől lesz valaki közszereplő? Ha valaki híres, akkor automatikusan közszereplőként kezelendő?

a közszereplő fogalomnak nincs egyértelmű jogi definíciója. leginkább a bírósági ítéletek töltik meg tartalommal, hogy mikor hogyan ítélkeztek róla és milyen értelmezéseket, magyarázatokat fűztek hozzá. a köznyelvben általában az ismert, híres, nagy nyilvánosság előtt sokat szereplő embereket szokták érteni közszereplő alatt. az általános jogi megítélés, hogy a közszereplőknek nagyobb mértékben kell tűrni a társadalom érdeklődését, így a velük kapcsolatban közölt dolgok valamivel nagyobb szabadságot élveznek, a személyes adatok és különösen a képmáshoz fűződő jogok védelme az esetükben kevésbé erős.

ennek is vannak ugyanakkor korlátai, például az emberi méltóság és a becsület védelme mindenképpen. lehet például véleményezni, kritizálni, akár szidni is egy közszereplőt, de sem a becsületét, sem az emberi méltóságát nem lehet megsérteni. ha állítasz róla valamit (pl. hazug tolvaj), akkor annak egyrészt egyértelműnek kell lennie, hogy tényként állítod, vagy csak véleményt fogalmazol meg és ha tényként állítod, akkor bizonyíthatóan igaznak is kell lennie, mert különben becsületsértési pert indíthat és nyerhet ellened. Puzsér Róbert ellen pl. Hajdú Péter egy becsületsértési pert megnyert, egyet elveszített. így most már bírósági döntés van róla, hogy HP-t lehet takonygerincűnek nevezni, mert az vélemény, amit tűrnie kell, de médiapszichopatának nem lehet nevezni, mert az egy orvosi kórisme volna, ami nem bizonyítható, hogy igaz lenne, tehát valótlan állítás és ez sérti a becsületét.

a közszerplő fogalom Magyarországon eredetileg az állami/politikai hatalommal kapcsolatban és annak társadalmi ellenőrizhetősége érdekében került elő valamikor az ügynöktörvény és a személyes adatok védelmének ütközése kapcsán. alapvetően a magas beosztású állami tisztviselőket értelmezik közszereplő alatt, akik jelentős hatalommal bírnak, komoly közpénzekkel gazdálkodnak és hatalmukkal akár vissza is élhetnek, ezért komoly társadalmi érdek fűződik hozzá, hogy a dolgaikba nagyobb betekintést nyerjen a közvélemény - amit ők pláne megpróbálnának akadályozni, hogy ezek ne derüljenek ki. alapvetően őket is megilleti a magánélet sérthetetlensége és a személyes adatok védelme. nem lehet csak úgy, szórakozásból vájkálni a magánéletükben és a dolgaikban. ugyanakkor méltányolható közérdekből nekik többet kell tűrniük a közvélemény érdeklődéséből, de ez leginkább csak a hivatalukkal és társadalmi szerepükkel összhangban érvényesülhet.

elvben például a közszereplő magánélete ugyanúgy védelmet élvez, mint a hétköznapi embereké. ha viszont a magánéleti aktivitásuk kihatással van/lehet a hivatali szerepükre, munkájukra, akkor már érzékenyebb a kérdés. például ha olyanokkal jár bulizni magánéletében, akikkel hivatalban üzletel, az joggal vet fel érdekes kérdéseket, amiket nyilvánosan meg lehet és meg is kell vitatni.

fitkív példa, hogy ha egy magas beosztású politikus (ti: közszereplő) elmegy nyaralni, az magán tevékenység, így védi a magán szféra védelme. viszont, ha nem a feleségével megy, hanem a szeretőjével, akkor már lehet közügy, hiszen morálisan elítélendő dolgot művel, sőt akár hazudik is róla. főleg, ha egyébként ő folyton a család szentségéről beszél a nyilvánosság előtt.

aztán persze az ilyen ügykbe is vagy belebukik a politikus, vagy nem. ott van pl. a bocsáantot kérő Bill Clinton, vagy a nő ügyeit büszkén felvállaló Berlusconi esete, akinek még nőtt is a népszerűsége, mert az olasz közvélemény férfiasnak tartotta, hogy ennyi idősen még csajozik...

érdekes és sokat vitatott határterülete ennek a témának, hogy amikor valakit állami testőrök kísérnek, állami autóban utazik és beül a már elnevezésében is hivatali pozícióhoz kötődő elnöki páholyba egy színházi előadásra, akkor vajon mondhatja-e azt, hogy ő ott magánemberként volt, nem közszereplőként. pláne ilyen kérdés, amikor valaki nyaralni megy. vajon ő fizette a nyaralását a saját pénzéből, vagy állami pénzből utazgat (még izgalmasabbá teszi a kérdést, hogy ha van ilyen, akkor az őt kísérő testőrség utazását kinek is kell ilyenkor fizetnie)...

érdekes és sokat vitatott kérdés pl. hogy a rendőröket lehet-e fotózni szolgálatteljesítés közben. évek óta megy erről a huza-vona a bíróságok, a kúria és az alkotmánybíróság között. a kúria szerint a rendőrnek hozzá kell járulnia, hogy a képe megjelenjen, különben megsértik a személyiségi jogait. az alkotmánybíróság szerint viszont nem kell az engedélyük, ha szolgálatban vannak és a tevékenységüket mutatja be a kép, csak akkor kell az engedélyük, ha a kép öncélú, vagy pl. szenvednek rajta és a kép sértheti az emberi méltóságukat. de még a jogászok se tudnak rajta kiegyezni, hogy mi is legyen a rendőrök fotózásával. ugyanez a helyzet a bírósági fegyőrökkel, sőt a tárgyaláson megjelenő vádlottakkal is. ha a vádlott nem járul hozzá, akkor nem jelenhet meg róla fotó, mert védeni kell a képmáshoz fűződő személyiségi jogait, sőt a nevét is csak rövidítve lehet leírni, mert a személyes adatait is védeni kell. volt például olyan per, ahol az egyik tárgyaláson hozzájárult a vádlott a fotók készítéséhez sé megjelenéséhez, a másik tárgyaláson meg nem.

ugyanígy bármelyik közszereplő is mondhatja azt, hogy egyik helyzetben ő hozzájárul a megjelenéshez, másik helyzetben meg nem. hogy ez mennyire megalapozott igény, vagy kérés, az viszont inkább a helyzettől függ, nem annyira a közszereplői státusztól.

a kérdés nem annyira az, hogy valaki közszereplő-e vagy sem, hanem, hogy amikor épp valamiért szerepeltetni akarják, akkor ő akar-e szerepelni, vagy nem, illetve, hogy amikor nem akar szerepelni, akkor neki erre méltányolható oka/joga van, hogy így tegyen. illetve van-e arra komolyabb társadali ok, hogy a személyes adatainak és magánéletének védelmét háttérbe szorítsa és kiszolgáltassa a kíváncsiságnak, vagy ellenőrizhetőségnek.

az új PTK a képmáshoz fűződő személyiségi jogoknál nagyon következetesen nem is közszereplő (mint a személy állandó státusza) fogalmat említ, hanem közszereplés (tevékenység, amit valaki éppen végez, vagy sem). a törvény azt mondja ki, hogy amikor valaki közszereplést végez, akkor nem kell az engedélye, hogy fotózzák és a kép megjelenjen róla. mondjuk a törvény a közszereplést sem definiálja, de viszonylag könnyen belátható, hogy amikor valaki (teljesen mindegy, hogy ő egy hivataásos politikus, vagy csak egy átlagember) a helyzet tudatában önszántából és saját elhatározásából nagy nyilvánosság elé kiáll egy színpadra, kamerák elé, stb., akkor közszereplést végez. tudja, hogy ott felvételek készülhetnek róla és a részvételével ezt vállalta. amikor csak leugrik a boltba, vagy csak sétál az utcán, akkor nem végez közszereplést, nem számít rá, hogy felvétel készül róla és ezért nem is lehet az ilyenkor készült felvételeket az engedélye nélkül közzétenni.

ma már egyre több a nem állami/politikai jellegű közszereplő. sok celeb és bulvárszereplő végez közszereplést, sőt ma már ők többen is vannak, mint a politikusok. ráadásul ők jellemzően pont a magánéletükkel (mikor kivel járnak, hogy érzik magukat, hol nyaralnak, vasalják-e a heréjüket, stb) szoktak közszerepelni, így náluk különösen nehéz egyértelműen eldönteni, hogy mi is az, amit védeni kellene a magán szférájukból és mi is az, amit el kellene nekik tűrniük. erre végképp nem nagyon van törvényi iránymutatás. ráadásul pont ők hajlamosak leginkább hisztizni miatta, hogyha leleplezik a magánéletüket, paparazzi képek készülnek róluk, stb. közben meg ők azok, akik rendszeresen házalnak ezekkel a történeteikkel és próbálnak pénzt csinálni belőle, hogy melyik újság írhatja meg elsőként. mondjuk náluk fordul elő a legtöbb műbalhé is ezek miatt. sokszor nem csak a paparazzi fotók megrendezettek, hogy oda hívják időpontra az újságot, hogy jól megleshessék őket, de még a műbalhé is előre leszervezett, hogy ők ezen most majd jól meg fognak sértődni, mert úgy nagyobb a hírverés és többen elolvassák majd, mintha csak simán megjelenik. sajos ma így működik a bulvár világ - bár a politika sem biztos, hogy annyira máshogyan...

a legtöbb jogi kérdésben nincs egyértelmű igen/nem válasz, minden helyzet más és más, más szempontokat kell figyelembe venni és ha biztosra akarsz menni, akkor sajnos ki kell kérni egy (vagy több) jogász véleményét és még nekik sem biztos, hogy igazuk lesz, bármit mondanak is. a legtöbbször pont ezért a jogászok vagy bizonytalanok, hogy mit tanácsoljanak, vagy azt mondják, hogy inkább ne publikáld, mert ilyen és ilyen szempontok miatt támadható a dolog. az újságok meg ilyenkor mérlegelik, hogy nekik megéri-e akár évekig pereskedni egy cikk/fotó miatt, vagy sem.

a rendőrök fotózása miatt pl. az Index 2014 óta pereskedik a sokadik bírósági szintet és fellebbezést is megjárva. a szerkesztőség úgy döntött, hogy bele áll ebbe a történetbe és pénzt nem kímélve végigviszik a törétnetet, mert a munkájukat érinti, hogy a törvényi helyzet kaotikus:

[link]