Sose fogom megtalálni a páromat vagy egyáltalán embereket akikkel igazán kijövök? Mi a baj velem?

Általában nehezen megy a kommunikáció, nem vagyok egy nyitott ember. Utálom az ilyen mizu hogy vagy féle semmitmondó szövegeket, a semmin nevetést, hogy állandóan hívogatnak mindenhová és ha elmegyek ott is sincs soha semmi konkrét téma, csak a semmi kb. más emberek, munka, jelentéktelen hétköznapi dolgok ennyi. És az emberek nem veszik észre, ha olyat mondanak neked, ami rohadtul nem érdekel. Mintha mindenki magának magyarázna.

Tegnap az egyik munkatársammal elmentem találkozni. Ő randinak vette én mondtam hogy nem az. Kb 5-ödjére hívott már, mindig kitaláltam valami kifogást. Aztán tegnap elkérte a számom, nem akartam bunkó lenni, megadtam. Addig hívogatott míg végül felvettem, mondtam hogy nem jó, nem megyek, de azt mondta hogy de, mennem kell. És odajött a munkahelyre amikor végeztem, tehát nem tudtam mit tenni. Kényszerből elmentem vele randizni. Feszült és erőltetett volt az egész, de ő mégis erőltette. 28 éves egyébként de rohadt felületesnek tűnt, egy témába se tudtunk belemélyedni mert ő mindig továbbment...olyanokat hozott fel hogy reggel elment a kínaiba pólót venni meg a tescoba meg stb. rohadtul érdekes. Elmentünk egy beülős helyre, iszogattunk. Már az előtt rég haza akartam menni, de még kitalálta hogy menjünk el egy másik helyre, ott összefutottunk pár másik munkatársunkkal, rendelték nekem a piákat, mikor mondtam hogy fáradt vagyok, nem akarok inni, már mennék stb. Az emberek miért nem tudják felfogni hogy a másik szenved? Már ott tartottam, hogy felállok és viszlát. De mivel nem akarom hogy kiközösítsenek, nyilván nem tehetek ilyet.

A probléma összefoglalva, úgy érzem egy emberrel sincs meg a közös hang, senkivel, vagy nagyon ritka. Mi a baj velem? Hogy nem szeretek unalmas dolgokról beszélgetni? Hogy nincs kedvem mindig másokkal lenni és szükségem van arra hogy egyedül legyek? Hogy nem nevetgélek mindig, nem mosolygok non stop, és nem látom pozitívan azt ami nem pozitív, elsiklok afelett ami másokat érdekel, és ami engem érdekel arról még csak nem is kell tudni senkinek, mert nincs értelme. Mi ebben az olyan furcsa másoknak, hogy nem játszom meg magam, nem játszom meg a boldog szociális embert? Minden nap hív kb. valaki valahová. De ezzel most úgy érzem elég volt. Feladom.

Barátaim már gimi óta nincsenek kb. Csak időszakosan ,,elvagyok" vagy épp nem elvagyok emberekkel. Úgy érzem valami nem stimmel. Vagy nagyon durván rossz közegbe mozgok. (vendéglátás)