Volt hogy láttatok valakit valahol (pl vonaton, más közlekedési eszközön. ) és összenéztetek velük vagy akár beszélgettetek és aztán le kellett szállni és ennyi?

Igen, többször is. Fiatalabb koromban, mikor ingáztam.

De nem éltem meg soha tragédiaként.

Utazás közben jó elütni az időt, ha értelmes a társalgó partner, de ennyi.

Nem is igazán örültem volna újabb találkozásnak. Meg volt a maga sajátos bája a pillanatnyi találkozásnak.

Régen szinte nem volt olyan hazaút, hogy ne kezdett volna el beszélgetni velem valaki buszon, vonaton. Pont ez volt a szépsége, hogy egyszer találkoztunk, beszélünk és mindenki megy dolgára. Bár az esetek többségében a hátam közepére nem kívántam az egészet.

Manapság mindenki a telefonját bújja, filmet néz, nyomja a facebookot 100 ismerőssel, én is ezt csinálom. Valahogy nem is vágyom arra, hogy hosszabb rövidebb út alatt bárki idegen megszólítson, felteszem a fejhallgatóm és filmet nézek, olvasok, alszom.