Mai 25-30 közötti férfiak, hogy gondolkodtok a házassággal kapcsolatban?

"Mai 25-30 közötti férfiak, hogy gondolkodtok a házassággal kapcsolatban?"

Felesleges és elavult dolog. Semmi kedvem elkölteni egy nagyobb összeget a lagzira és papírmunkázni, aztán elválni.

"Késznek érzitek magatokat?"

Nem lehet erre késznek lenni. Valaki vagy akarja, vagy nem. Attól, hogy nem akarom, még kész vagyok rá, csak nem akarom.

"El tudtok köteleződni egy életre?"

Igen, el.

"Találkoztatok-e már azzal, akinél felmerült bennetek a szándék?"

Igen, aztán kinőttem a naivságból.

"Mit nyújt számotokra a személy?"

Eleinte mindenkinek csodát nyújt a személy. A gond azzal van, hogy a mai rohanó világban egy idő után unalmassá válik a másik és félrelépnek. Vagy a felmerülő problémák elől menekülnek. Egy nőt sem láttam még, aki megbízható lenne egy házasságra.

#9: Tanuld meg: Itt csak akkor leszel pozitívra pontozva, ha mindig és minden nőről csak és kizárólag pozitív dolgot írsz. Az őszinteséged senkit sem érdekel, itt a képmutatás a nyerő. Ha pl. a barátnőd ötször félrelépett, akkor is szépen beszélj vele, merhát' egy testet öltött csoda...

Én késznek érzem magam, csak még a párom nem tudja ezt. Főleg azért, mert nincs :S:D

Egyébként teljesen komolyra fordítva: személyiségben késznek érzem magam, tehát nem aggodalmaskodom olyasmitől, hogy pl. milyen élettárs / szülő lennék.

Viszont egzisztenciában még nem, mert először meg szeretnék alapozni egy stabil karrierpályát - jelenleg részmunkaidős meló mellett tanulok, 2 év mire befejezem a képzést. Egyelőre további képzésben nem gondolkodom, tehát utána jöhetne szóba.

És igen, én úgy érzem el tudnék köteleződni egy életre. 28/F

25 éves vagyok, és a legteljesebb mértékben elutasítom a házasságot.

Egyrészt a házasság már olyan törvényi kereteket jelent, amelyek egyértelműen csakis kizárólag a nőknek kedveznek. Olyan ütőkártyákat ad a kezükbe, amelyekkel szemben férfiként esélyed sincs. A nő pedig bármikor dönthet úgy, hogy beadja a válópert, és akkor ugrik a házad, a kocsid, a vagyonod egy tekintélyes része és még fizetheted a gyerektartást is. Ja meg persze a társadalom nyilván a férfit fogja hibáztatni, elvégre a nő nem lehet hibás.

Az én döntésem az, hogyha végre meglesz a saját házam, akkor abba, ha találok olyan nőt, aki tényleg megérdemli, az beköltözhet, lehet az élettársam. De ha bármikor is előtörne belőle a női lélek sötétebb oldala (a hiszti, a zsörtölődés, az elsárkányosodás, az elhízás, a kikacsintgatás stb.), akkor elküldöm a francba mindenféle további kötelezettség nélkül.