Bennem van a hiba, hogy nem látom a szépséget az életben?

Akárhogy próbálok pozitívan tekinteni az életre,valahogy mindig arra a következtetésre jutok,hogy itt nagyon sok dolog el van cseszve. Ha úgy fogjuk fel az élet szépségét,hogy az erdők,a fák és az állatvilág akkor lehet azt mondani hogy szép az élet,de ha leszűkítjük a kört arra hogy az emberi élet szép- e,arra már szerintem a válasz az hogy nem,mivel rengeteg megaláztatás éri az embert szinte nap mint nap. Meg volt olyan kérdésem még korábban,hogy milyen érvek vannak amellett,hogy az élet szép vagy valami nagyon hasonló kérdés és csupa ilyen bocsánat a kifejezésért,de ilyen általános hülyeségek voltak a válaszok,hogy pl. mert ajándékba kaptad,vagy hogy sok lehetőséget rejt,stb. De szerintem azért ez nem ilyen egyszerű,nem mindenkinek egyformák a lehetőségei,bár lehet hogy bennem van a hiba,hogy nem látom benne meg a szépséget.