Lányok, nők! Mielőtt összejöttetek jelenlegi, múltbéli párjaitokkal, megnéztétek mennyire van egzisztenciája?

Nem érdekelt.

Már együtt éltünk, mikor havi kimutatást kértek tőlünk, és akkor tudtam meg, hogy átszámolva havi kétmilliónak megfelelő összeget keres.

Akkor azért igencsak elhűltem, de full nem kérkedik vele, nincs autója, sem semmi luxuscucca, bérelt lakásban élünk, szóval.

Exnek apja polskija volt, és anyuci által vett "saját" lakása - önerőből semmit nem tudott felmutatni, aztán amint megvette az új autóját, hirtelen úgy érezte, ő a "valaki", és így is viselkedett.

Szakítottam is vele elég gyorsan.

Kicsit ellentmond nekem az első mondatod, miszerint nem azt kell nézni mije van, aztán meg a második hogy hány milliója van????

Egyébként nem, nem a pénzért szerettem az előző páromat sem és a jelenlegi férjemet sem.

Az én most már férjem egyetemre járt és sem saját lakása sem saját autója nem volt. De annál inkább volt számomra megfelelő jövőképe és határozottsága.

Azóta van közös autónk, lakásunk (szülői segítség nélkül) és gyerekeink.

Azt néztem meg, hogy csak munkája van-e vagy hivatása, hogy igénye van-e a fejlődésre, az önképzésre, az előrelépésre, hogy intelligens-e, hogy igényes-e önmagára és a környezetére?

Ez sokkal többet jelent, mint egy jól fizető munka vagy egy darab vagyontárgy, mert ezek a jellemtulajdonságok egy életen át előrevisznek, míg egy jól fizető állást bármikor el lehet veszíteni, és képességek híján nem lehet majd másikat találni könnyedén.