22 évesen átjelentkezni másik egyetemre? Nem vagyok már túl öreg hozzá?

A szüleidnek csak egy véleménye van erről hogy 22 évesen már nem egyetemen kéne lenned. Abba mondjuk igazuk van hogy már lassan dolgozhatnál, mert lehet már nem bírnak úgy eltartani, fizetni a tanulmányaidat, nem tudom. De nézd ha van lóvéd, esetleg dolgozol minden jogod megvan váltani. Ez nem korhoz kötött mint a középiskola. Sokan járnak esti tagozatra gimibe hogy érettségizhessenek és sokszor még 40-50 évesek is eljárnak oda akár. Egyetemre is sokan járnak bőven 30 felett. Anyósjelöltem tavaly diplomázott le mint vegyészmérnök, 45 éves létére, és 40 évesen kezdte meg levelezőn, jó volt amikor kihagyott 2 fél évet, meg egyik nem úgy jött össze, de hát ez nem korhoz kötött dolog.

Ha váltani akarsz válts, minden jogod megvan hozzá, szüleid csak véleményezik de neked van jogod eldönteni mit akarsz. Persze ha anyagilag nem tudnak támogatni akkor magadnak kell megoldanod.

Ne is haragudj, de ez egy nagyon buta vélemény.

Ha 60 éves lennél, vagy végstádiumú rákos beteg, akkor elfogadnám, hogy nem tartod érdemesnek belevágni. Bár azzal sem feltétlen értek egyet.

Gondolom, szüleid elég régimódi emberek, és ugye a rég beidegződött reflex szerint az ember 18 évesen már készen áll, hogy egy teljes életet leéljen és átdolgozzon, és ugye "régen az volt az elv", hogy nem szabadott téveszteni, amibe egyszer belevágtál, azt végig kellett szenvedned, akkor is, ha ezzel tönkretetted az életedet.

Azóta azért kicsit változott a világ. Ma legfeljebb annak van meg minden végzettsége 18 éves korára, aki szakmunkás akar lenni. De ha utána leteszi az érettségit, az is +2 év. Ha netán valaki évvesztes, és nyelvi előkészítő osztályba jár, az 20 éves lesz, mire leérettségizik, és ezután jön még egy OKJ vagy egyetem.

Ma már nem szocializmus van, ahol ha szereztél egy végzettséget, életed végéig akkor is volt munkád, ha nem volt a környéken olyan munkahely, mert inkább csináltak egyet. Ma piacgazdaság van. Attól, mert van egy végzettséged, egyáltalán nem biztos, hogy munkád is lesz. Vagy ha lesz is, ki tudja, meddig? Nem egy ember szerez másod- vagy harmaddiplomát, vagy plusz 2-3 OKJ-s végzettséget, azért, hogy (jobb) munkája legyen. Mert neked, a leendő munkavállalónak kell alkalmazkodnod a piachoz, és a te felelősséged, hogy minden körülmények között használható tudással rendelkezz. Nem kell szeretni ezt a rendszert, de attól még így van. Vannak, akik harmincakárhány évesen szereznek új végzettséget, és ez nem egyedi eset.

A másik dolog: mi a jobb: pusztán elvből végigkínlódni még 2 évet egy olyan szakon, amit utálsz, és utána ha sikerül lediplomáznod, akkor 40 éven át olyan munkakörben dolgozni, ahol csak szenvedsz? Vagy azt mondani, hogy egye fene azt a plusz két évet, inkább elvégzek valamit, amit szeretek, lesz olyan munkám, amihez értek, és szeretem csinálni, és boldog ember leszek. Egyéni értékrend és elbírálás kérdése, de én inkább beáldoznék 2 évet negyvenakárhány évnyi kellemesebb életért cserébe.

Harmadrészt: túl öreg? Ezt az életkort úgy szokták nevezni, hogy "fiatal felnőttkor". Vagy ifjúkor. Fejlődéslélektanból mi a korai felnőttkort 25 éves kortól számítottuk, 25-ig pusztán "ifjú" az ember. Az öregkort meg a 75. életévtől vettük. Akkor hol is vagy öreg?

Egy tanulmány szerin: "A különböző biológiai és pszichológiai funkció vizsgálatok szerint a szellemi teljesítőképesség csúcspontját az ember a 20 – 30. éve között éri el, ezután az intelligencia hányados átlagértékei csökkennek."

20 és 30 éves kor között vagy a csúcson. Hogy a csudába lennél már 22 évesen öreg?

Az, hogy te 22 évesen már úgy beszélsz magadról, mint egy öregember, na, az nagyon nincs rendben.

MOST LÉPJ, dehogy vagy hozzá túl öreg.

Én anno nem mentem át másikra, pedig szerettem volna, barátom átment, jól tette, most külföldön dolgozik a szakmájában. Én meg végigszenvedtem azt a gagyi szakot, és kitörölhetem vele a seggemet.

ja hát igen, 20 körül az ember jobb ha már elkezd sírkőre gyűjteni... :D

butaság, vágj bele ha nem érzed magad jól ott, ahol vagy.

Háát azért más lenne a dolog,ha leírnád részletesebben a körülményeid.

1. Szerintem a szüleid azért mondják ezt, mert 22 évesen azért már nem vagy gyerek, lehet nincsenek olyan anyagi körülmények között, hogy még további újabb 3-5 évig eltartsanak és tanulmányokat finanszírozzanak. Mert azt nem írtad, hogy képzeled el a további éveket.

2.Ha ez a probléma, akkor igazuk van a szüleidnek, ne az ő kontójukra akarj 30 éves korodig tanulni, én az olyat nagyon elítélem. Menj levelezőre pl. Én is 18 éves koromban már levelezőre mentem, 21 évesen diplomáztam, azóta is 18 éves korom óta folyamatosan dolgozok, így akkor mennék új iskolába saját pénzemből amikor csak akarok, egy szülő se szóljon bele..

3. Tanulni sosem késő, a párom 33 és most végez a fősulival idén amit 30 évesen kezdett el, mert akkor jött rá mit is akar csinálni, de ő is dolgozott 19 éves kora óta, és saját magának finanszírozta most a főiskolát, nyilván senki nem szólt bele neki. Szóval tanulni sosem késő. Nekem is voltak 50+ csoporttársaim is.

De nem mindegy, hogy hogy képzeled el:

Szegény szülők mellett az ő nehézségeikre.

Saját pénzből finanszírozva.

Gazdag, de akadékoskodó szülők mellett az ő pénzükből

Stb. egyéb...

Ennek függvénye, hogy hogy érdemes.

Engem középiskolában két szak vonzott nagyon. Arra jelentkeztem, amire magasabb volt a ponthatár, bekerültem, elvégeztem két évet. Idén abszolválok, és már leadtam a jelentkezêst a másik szakra, hogy jövőre megkezdhessem. Végig dolgoztam mellette, és ezután is ezt tervezem, de nem vagyok hajlandó elengedni.

Ja, de én még csak 21 vagyok, nekem még szabad új szakot kezdeni :P

Egyébként vannak harminchoz közeli csoporttársaim szép számmal, megy egy negyvenes pasas is.