Ismerősi körödben az átlag milyen anyagi színvonalon él?
Mindenhol azt hallani, olvasni, hogy a magyarok milyen rossz életszínvonalon élnek, de én nem ezt tapasztalom. Teljesen átlagos családból származom, szóval ne gondoljátok, hogy ilyen elit körökben mozgok, de az ismerőseim, kollégáim többsége elég jól él. Szinte mindenki saját házban lakik (az idősebb korosztály biztosan) vagy gond nélkül tudja fizetni az albérletet, a legtöbb családban legalább egy autó van, mostanában a wellness hétvégék is nagyon népszerűek lettek. Ha drága éttermekre nem is futja, de olyat nem nagyon ismerek, aki egy hamburger vagy pizzarendelést ne engedhetne meg bármikor. Mikor egyetemre jártam, a csoporttársaim 90%-át is a szülei támogatták, nagyon kevés embert ismertem, aki egyedül tartotta fenn magát.
Lehet hogy BMW-re és luxusnyaralásokra nem futja, de a többség szerintem nem is él olyan rosszul, mint ahogy mondják. Őszintén, ti mit gondoltok? A környezetedben olyan rosszul élnek az emberek?
10-es vagyok és a 11-esnek válaszolnék.
Kedves 11-es, mi életünk javát Kelet-Magyarországon éltük le, 3 éve már nem ott élünk.
Igaz, voltak évek, amikor vagy a férjem, vagy én, esetleg mindketten napi 120-200 km-t utaztunk a munkahely miatt (oda-vissza értendő), mert helyben nem találtunk olyan munkát, ami megfelelt volna.
Aztán volt olyan is, hogy a férjem csak hétvégén járt haza, mert így egyszerűbb és olcsóbb volt.
Én pénzügyi diplomát szereztem (felnőttként, gyerekek mellett), de hétvégén Nyíregyházára jártam takarítani.
Nem csak hetente 1x ettünk húst, mert voltak baromfik, (disznót nem tartottunk) de a zöldséget megtermeltük egy 5x6-os területen, mert nagyobbat - idő hiányában - nem tudtunk volna gondozni.
Gyümölcsfáinkat sem hanyagoltuk el, ettük, feldolgoztuk, kitartott a következőig.
Mindnyájan tettük a dolgunkat, segélyt, segítséget soha senkitől nem kértünk, nem nyertünk, nem örököltünk.
Saját erőből haladtunk, ma Pest megyében élünk a budai oldalon (mehettünk volna Budapestre is, de nem akartunk)
éljük az életünket, dolgozunk, de már válogathatunk a munkákban, mert képzettek vagyunk.
... és még annyit:
Nem veszünk üdítőket, mert borzasztó károsak, a saját gyümölcseink levét isszuk, hígítva, vagy vizet, ha szomjasak vagyunk.
De persze ezzel is munka van, nem tagadom.
Az ismerősi köröm elég tág és vegyes, mivel egy kis faluban nőttem fel, de Pesten végeztem egyetemet és itt is dolgozom és élek már évek óta.
A közeli ismerőseim ugye a kollégáim és az egyetemi szaktársak, nyilván ők nem élnek rosszul, nyaralnak, síelnek, étterembe járnak, nincsenek anyagi gondjaik. Viszont ha meglátogatom a szüleimet falun, akik egyébként ott kivételesen jó helyzetben vannak, mivel apámnak jól fizető munkája van, akkor ott siralmas.
Az emberek a boltokban nem tudnak fizetni már a fizetésnaptól számított 2 hét után, hanem feliratják és megadják a következő fizetésükből. Rengetegen csinálják ezt. És ahogy már írták, tényleg rettentő állapotban vannak az ingatlanok. Keveset keresnek, nincs munkalehetőség, maximum gyárakba lehet elmenni dolgozni, robotolni 3 műszakban minimálbérért szinte.
Látok én mindenfélét, még Pesten is látni ilyet, nézd meg mit vesz némely ember, teszkós párizsit kenyérrel, kopottas ruhákban, meggyötört arccal, szerinted ők hogy élnek, meg mennyiből?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!