Egy kicsit nincs túlgondolva ez a jótékonykodás a média részéről, így két ünnep között?

"honnan kerül elő az adományvonal kapcsán több tíz millió forint, én elhiszem hogy egy sms nem a világ"

Megválaszoltad a saját kérdésedet.

Ha olyan "túl intelligens" lennél (a te szavaiddal élve), akkor nem esne nehezedre a következő néhány dolog megértése:

1. Igen, rohadtul mélyponton van a gazdaságunk, és igen, rohadt sokan rohadt nagy szegénységben élnek. De szerencsére azért sokaknak nem okoz éhhalál-közeli állapotot egy 500 forintos SMS. Tízezerszer 500 forint pedig már 5 millió forint. De ettől még ugyanúgy a béka popója alatt van a gazdaságunk. Csak van pár tízezer olyan háztartás, amiket nem vág földhöz 500 forint mellőzése. (Kiszámolhatod, hogy ez a teljes lakosságnak hány százaléka...)

2. Igen, a "kormány" pofátlanul nyúlja le azokat a pénzeket, amiknek az oktatásügyben, egészségügyben, meg egyéb közérdekű helyenek lenne a helye, és nem kisvasútakban meg stadionokban. De ettől miért kéne a másik emberrel szemben érzéketlen bunkónak lenni?

3. Igen, vannak olyanok, akik a saját felelőtlenségük miatt kerültek mélyre. Na, itt jön a képbe a humanizmus meg az empátia, hogy hogy állunk hozzájuk? "Elszúrtál valamit, ezért dögölj meg!" Vagy: "elszúrtál valamit, ezért segítek, hogy ne dögölj meg". A szíved joga tuskónak lenni, és az első csoporthoz tartozni, de azért ha esetleg véletlenül elszúrsz valamit, és lesz, aki segít rajtad, jusson eszedbe, hogy te hasonló helyzetben nem segítettél volna.

4. Igen, messziről könnyű pofázni, hogy minek vállaltál gyereket, ha nincs pénzed. Túl azon a filozófiai kérdésen, hogy ha mindig mindenki így gondolkodott volna, akkor a mostani emberiség 99%-a meg se született volna, de nem csak ő, hanem még a felmenőik sem, azért azt is jegyezzük már meg, hogy akik most mélyen vannak, azok a családalapításukkor egyáltalán nem voltak mélyen. Lehet, hogy nem rózsadombi villákban laktak, meg nem BMW-vel jártak, de 90%-uk élt olyan életszínvonalon, hogy bátran bevállaljon 1-2-3 gyereket. Aztán kivonult az egyik gyár Magyarországról, apuci jól fizető állása megszűnt. Leépítés volt a másik cégnél, anyuci is lapátra került. Otthon meg ott van a két óvodás korú gyerek, akiket etetni meg öltöztetni kell, és akármennyire is túl intelligens vagy, itt már nem tudsz a múltba visszaszólni, hogy "hé, húzzatok gumit, mert 5 év múlva megszűnik a gyár".

Utólag, távolról rohadt könnyű ám okosnak lenni.

Egyébként meg ezt az 5 gyerekes marhaságot is hagyjuk már... van egy halom cigány ismerősöm, de olyat, ahol 5 gyerek van, elvétve ha találni egyet-egyet. De ez csak mellékes megjegyzés.

Egyébként pedig: segíteni jó dolog. Te legyél boldog azzal, hogy éves szinten 5 ezer forinttal több marad, és legyél büszke magadra, hogy te aztán senkinek nem segítettél, de én jobban érzem magam, ha tudom, hogy valakin segítettem. Bele meg nem halok abba a pár forintba.

Én azért megnézném, hogy ha valaki ma közölné veled, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben mindig sikerül tartanod a megszokott életszínvonalat, vajon akkor önként lemondanál arról, hogy valaha is feleséged és gyerekeid legyenek?

Ugyan már... ugyanúgy megházasodnál, gyereket csinálnál, eszedbe nem jutna azt mondani, hogy nem, mert lehet, hogy 20 év múlva nem lesz pénzem.