Vélemény? (Lent a szöveg)

Ömm, nem is tudom, csak unatkoztam és gondoltam miért ne, úgyhogy írtam egy ilyet (nem tudom minek nevezhetném)

A vége még fura, azton majd még gondolkozok hogy legyen, majd átírom még úgyis, de azért ezen kívül véleményekre lennék kíváncsi.

Jah és direkt lett ilyen se eleje se vége, nagyon fura dolog

Egyedül áll a szobában. Mit keres itt ilyen későn? Csak hátulról látom. Alacsony lányka, rövid szőke haja van. Olyan selymesnek és puhának tűnik. Szeretnék odamenni és megsimogatni a haját. De nem. Nem tudja, hogy itt vagyok, nem akarom megijeszteni. Várok, hátha megtudom mit csinál. Ahogy odébb lép, meglátom a tükörben az arcát. Csak egy egészen rövid pillanatra. Kék szeme van. Olyan világos, átható, szinte már átlátszó szem. Mintha üvegből lenne. Szeretném megnézni mégegyszer. Jól láttam? Van egy vágás az arcán? Talán csak egy árnyékot láttam. Sima, világos bőre van, és kedves arca. 11 éves lehet. Nem csinál semmit csak mászkál körbe, körbe. Néha megáll. Gondolkozik valamin. Nem kéne ilyenkor itt lennie. Talán eltévedt. Megáll a szoba túlsó oldalán, és nézi az ablakon át a tájat. A hold pont bevilágít. Közelebb lépek. Nem veszi észre hogy itt vagyok? Megindulok felé. Megszólítom, de nem hallja. Odalépek hozzá, megsimítom a haját. ,,Eltévedtél?". Nem válaszol. Meg sem fordul, mintha itt sem lennék. ,, Mit keresel itt?". A holdat bámulja. Meglátok valamit a sarokban. Indulok megnézni mi az. ,,Állj!" Kiált rám a lány. Kiráz a hideg a hangjától. Rideg, parancsoló hang. Nem tudom megnézni mi van ott, odaáll a sarokba. Lassan sétál el odáig. ,,Hagyj magamra" kéri. Nem szeretném itt hagyni. Nem mozdulok. Végre megfordul. Van valami a kezében. Észre veszi, hogy megláttam, elrejti a zsebébe. A vágás ott van az arcán. Látszik hogy még friss a seb. Vérzik. A szemembe néz. ,,Menj innen!" szól rám. Megilyeszt a szeme. Már nem olyan világos. Inkább valami sötét fut át a rajta. Nem szeretnék itt maradni tovább. Szó nélkül otthagyom. Megkerülöm a házat és mielőtt elmennék, még benézek az ablakon. Itt kint világosabb van. A hold miatt. Innen jól látom a szoba sarkát. Két holttest fekszik ott. A lány előveszi a véres kést a zsebéből. Lerakja megindul az ablak felé. ,, Azt mondtam menj el" ordítja, amikor észrevesz, és a kés után nyúl. Rohanok. Nem tudom hova, de el kell menekülnöm. Megtalálja a kést de nem kezd üldözni. Nem nekem szánta. Futás közben még hallom a sikítását, mely hisztérikus ordításba torkollik. Aztán csend lett. Megállok. Némaság vesz körül. Nem tudom hol vagyok. Eltévedtem. Leülök egy fa alá. Itt fogok aludni. Majd reggel megkeresem a haza vezető utat. Tévedtem. Nem tudom mi történt, de többé nem keltem fel.