Miért szeretnek az emberek mások magánügyeivel foglalkozni?

Az ember társas lény. Az evolúció során elég sok időt töltöttünk kisebb közösségekben, törzsekben. Mindig is fontos volt a törzs, a nagycsalád, később a falu. Ilyen közegben nem lényegtelen evolúciós szempontból, hogy milyen a kapcsolatod a törzs többi tagjával. Így aztán azok az ösztönök erősödtek meg bennünk, hogy kíváncsiak legyünk mások tetteire, véleményére, a közösség többi tagja közötti viszonyokra, mert csak ezek megértésével tudunk mi is jól beilleszkedni a közösségbe.

Régebben láttam egy dokumentumfilmet. Egy ember hónapokig végzett egy kísérletet. Felszállt buszokra, és hallgatózott, hogy miről beszélnek az emberek. Rengeteg dologról lehetne beszélni, tudományról, művészetekről, vallásról, politikáról, filozófiai kérdésekről, vagy akár sütés-főzésről, gyereknevelésről, az autókról akármiről. Mégis az emberek az esetek 2/3-ban a kapcsolati hálókról beszélgettek, hogy pl. mit mondott a főnök a munkatársamnak, ő mit válaszolt. Te mit gondolsz erről? Én mit gondolok erről, én mit mondtam volna, stb… Ha mondjuk film, vagy politika is volt a téma, ott is a kapcsolati háló része jött elő. Mondjuk politika esetén sem az volt a téma, hogy mennyi jut a költségvetésben az egészségügyre, mi a jobboldaliság lényege, hogy miért fontos az oktatás, hanem az, hogy milyen ember az adott politikus, hazudott-e, megcsalta-e a feleségét, stb… Tehát az emberről, és nem a politikáról szólt a diskurzus.

Ahogy írtam, társas lények vagyunk. De sok minden változott. Ma már városokban élünk, egy rohanó világban. Nem ismerjük az összes szomszédunkat igazán, nem beszélgetünk velük napjában többször. A családok is kisebbek lettek, régen az embernek volt 4-5 testvére, 4-5 nagybácsija, nagynénije, tucatnyi unokatestvére, meg azoknak a férje, felesége, stb… És ők ismerték egymást, szoros kapcsolatban voltak. Ma maximum ha egy tucat rokonod van, akikkel legalább havonta találkozol, de naponta maximum a saját pároddal, ha vannak, a gyerekeiddel.

Viszont az ösztöneink ettől nem változtak. Csak másra vetültek ki, ezért foglalkozunk a munkatársak, a szomszédok, vagy hiánypótlásként vadidegenek – celebek, sztárok, zenészek, színészek, politikusok – magánéletével, kapcsolataival, ilyen-olyan dolgaival, erre a hiánypótlásra épül az egész bulvár média. Vagy foglalkozunk fiktív személyek dolgaival, sorozatok, szappanoperák, filmek, regények szereplőinek ilyen-olyan dolgaival.

Szeretjük beleütni az orrunkat mások magánéletébe, hogy minél jobban, minél részletesebben ismerjük az emberek gondolkodását, működését, kapcsolatait, mert ennek anno evolúciós előnye volt, és lássuk be, ma is előnyös, ha valaki jól értik az emberi viszonyokat.