Nektek is vannak olyan kedvenc zenéitek, filmeitek, esetleg meséitek melyek megnyugtatnak mert eszetekbe jut a múlt és néhány szép emlék?

Első nagy szerelem (1990):

https://www.youtube.com/watch?v=OT2bxfGC4UA

Akkor még voltak ilyen összebújós zenék a diszkókban, éjfélkor kialudtak a fények, és fél óra a szerelmeseké volt. Amikor ezt meghallom, mindig Ő jut eszembe.

Zene: Jem: They; erről a számról valaki eszembe jut.

Film: Hullámok hercege: erről ugyanaz az ember jut eszembe, és azok az idők, amikor együtt dolgoztunk.

[link]

A tiszához mentünk nyaralni és ez a zene szólt, amikor először lementünk a vízhez. Lehetett ez olyan 10-15 éve, de valamiért megmaradt bennem. Talán, mert ez volt az utolsó családi nyaralás ami még nem az állandó veszekedésről szólt.

Nosztalgikus filmem nincs.

Nem teljesen tartozik ide, de ma töltöttem le régi játékokat és rengeteg emléket felhoztak a nyarakról, amikor napokig nyomkurásztuk a gépet a tesóimmal. Milyen jó is volt az, amikor a legnagyobb problémám az volt, hogy öcsém sokáig húzza a kört a Heroes 3-ban.

Vannak ilyesmik...

Film: amit bármikor és akármennyiszer újra tudok nézni, azok többnyire gyerekfilmek, pl. Paulie, Macskarisztokraták, Macskafogó, Szépség és a szörnyeteg... ill. ciki, nem ciki, most 27 évesen, a mostanában kiadott német Grimm-tévéfilmekből Az okos lány... azt a Grimm-mesét gyerekkoromban is imádtam, mert okos volt benne a lány, nemcsak szép. Más kategóriában meg Kontroll és Beépített szépség.

Zene: engem Vásáry André dalai tudnak olyan nirvánába vinni, hogy az vmi hihetetlen (a magasabb és mélyebb hangján énekelt dolgok is)... akármilyen dühös vagyok, 2 mp alatt megnyugszom tőle.

Egyéb ilyen A fényév távolság a Padlásból, Rob Thomas "Something to Be" c. CD-jének összes dala, de leginkább az All That I Am.

Ha meg kifejezett emlékek...

Pl. Sting - Englishman In New York. Anyukám nem nagy zenemániás, de ezt a számot nagyon szereti, és én is.

Orsi - Ha lemegy a nap... (vagy mi a címe) őrült jót buliztunk rá szalagavatón, ezt az emléket sosem felejtem el.

Nekem a Csengetett, Mylord? -

Attól nekem mindig jó kedvem lesz, ma is ha nem tudok aludni vagy rossz kedvem van csak bekapcsolok egy részt és máris megnyugtat.

Örök darab....olyanokra emlékeztet akikkel egykoron együtt buliztam de ma már nincsenek az élők sorában. Ez a zene legalább tízezer buli felcsendült éveken át...anno Pesten is, minden este. Ez volt az a zene, és ez az a zene amit volt hogy közösen énekeltünk több százan együtt...

https://www.youtube.com/watch?v=ElbRvE_zxzY

Rengeteg ilyen emlékem van

Whitney Houston: One moment in time, a Midnight a Macskákból (?), valamint a Time to say goodbye talán José Carrera előadásában - nekem ez a három zene a zenék zenéje; ezeket hallgatta anyukám, amikor valakitől kaptunk ajándékba egy hatalmas hifit, amivel az akkor ritkaságszámba menő CD-t is le lehetett játszani.

Nagyon szeretem még a Forrest Gumpot, mert a papám mindig megnézette velünk, amikor nála jártunk látogatóba (hogy miért pont azt, arról így felnőtt fejjel fogalmam sincs, mert abszolút nem gyereknek való).

Zenékre visszatérve: elolvadok, amikor meghallom a rádióban a Black Eyed Peas-től a Where is the love-ot, mert rengeteg emlék eszembe jut róla a 2004-es évekből - és minden zenétől elolvadok, ami 2004-ben volt sláger, mert akkoriban éjjel-nappal a VIVA ment a tévében, legalábbis amikor az én hatalmam alatt állt a távirányító :D

Engem ezek nem szomorítanak el, nem akarok visszamenni a múltba, de jó érzés visszaemlékezni.