Te, akinek van saját lakásod, mi a problémád?

Nincs saját lakásom, de nekem is egy nagy célom. Nem anyagi okok miatt, hanem lelki.

A saját lakás, ad egy biztonságérzetet és egy reális biztonságot is. Nem él olyan emberekkel együtt az ember, akikkel nem akar és árthatnak neki. Nem kell senkihez sem alkalmazkodni. Nekem ez óriási szabadságot fog jelenteni, ha elérem. Főleg úgy, hogy elég frusztrált emberekkel kellett együtt élnem és szellemileg, lelkileg eléggé leterhelt a dolog.

Természetesen, akinek van lakása, ugyanúgy lehet problémája. Szerelmi, családi, személyes, anyagi, stb.

Szerintem ne úgy tekints a dologra, hogy a lakás megszerzése mindent megad. A lakás megszerzése ad egy óriási pluszt, amivel máris kevesebb dolog miatt kell aggódnod. És nagy eséllyel segít a többi célod is elérni.

Boldog lennék, ha amikor hazamegyek a saját lakásomba, a szerelmemmel időzhetnék ott, és nem egyedül. És mikor a szerelmem keresésének folyamata zajlik, ne zsongjon be, hogy van lakásom, és ne akarjon egyből odaköltözni, amíg még alig ismerjük egymást. (Ilyen is akadt, pedig neki is volt lakása.)

Számomra az is egy régóta tartó folyamat, hogy egyáltalán beengedjek valakit a lakásomba. Nem elit, nem nagy, mégis talán befordultabbá teszi az embert. Mikor kollégista voltam, sokkal inkább ment a jövés-menés a szobámban. Sajátban más. Behívsz valakit, főzöl egy kávét, és a második mondata már arra fog vonatkozni, mennyi volt a hiteled, mennyibe került a lakás.

Illetve a lakást fel kéne kicsit újítani most már, boldogabb lennék, ha lenne pénzem-türelmem erre, illetve át merném engedni a munkát szakembereknek.