Ebben a "vitában" kinek volt igaza?

Ülök ma a vonaton, bedugott füllel, könyv előttem, ezáltal teljes mértékben kizárva a külvilágot. Olyan kocsi volt, amiben kettesével vannak a székek sorban, tehát nem a fülkés. Körülbelül a kocsi negyede volt tele, tehát bőven volt még hely, a mellettem lévő ülésre a táskámat raktam le. Egyszer csak megjelenik egy 60 körüli úr, és megkér, hogy üljek beljebb, mert le szeretne ülni. Én nem szeretek mások mellett ülni a vonaton (érthető okokból), és mivel még úgy is volt hely bőven, gondoltam átülök egy-két üléssel arrébb oda, ahol mindkét szék üres mivel nem akartam, hogy emiatt vita alakuljon ki. Mondtam neki, hogy leülhet, csak engedjen ki (azt nem említettem, hogy miért). Erre ezt válaszolta:

"Fiatalember, miattam nem kell elmennie."

Erre én:

"Köszönöm, de én jobban szeretek egyedül ülni."

Erre láttam, hogy kicsit bedühödött, ugyanis elkezdett valami ilyesmit mondani:

"Hát ezt nem hiszem el, hogy ezek a mai fiatalok állandóan csak a hülye telefonjukkal vannak elfoglalva, bezzeg régen végig beszélgettük, énekeltük a vonatutat!"

A történet vége az lett, hogy elmentem egy üres helyre jó messzire, ahol biztos nem kell már látnom.

Én csak azt nem értem, hogy miért kell ráerőltetni a társaságunkat más emberekre. Nem mindenki szereti a céltalan csacsogást idegenekkel. Én meg sem akartam sérteni, ezért még csak azt sem mondtam, hogy miért ülök arrébb, ő kezdett el faggatózni. Nektek mi a véleményetek, szerintetek igazam volt?

21F