A szüleim ezt mikor hagyják abba?

Mások a nézőpontotok a szüleiddel, mindenki elvileg átélte ezt a korszakot, tehát kéne emlékezni rá.

Nekem is a párom fia mond a saját szemszögéből helyzeteket(18 éves), de sosem hurrogtam le, mondjuk vele kapcsolatban más az, ami idegesít(folyton poénkodik, és nagyon fárasztó már, meg próbál keménykedni, meg velem versengeni)

De minden esetben végighallgatom, és ha próbálnám neki ezt mondani, hogy még gyerek vagy, lehet, nekem is támadna.

A pozitívum: megértelek

A negatívum: nem tudsz változtatni

Kicsit bővebben: A többieknek azért igaza van, nem mindegy mi a szituáció. Azért lenne jó példát hallani, mert vannak esetek amikor az ember csak azt hisz hogy igaza van, és vannak olyanok amikor tényleg igaza van. Az ember az előbbit is nagy hanggal tudja mondani. Nem mindegy hogy azon erősködsz-e, hogy kopaszra akarod nyíratni a hajad, és mi az hogy szerintük nem kéne vagy azon, hogy a családnak nem kéne felvenni egy olyan hitelt amit nem tudtok fizetni (most csak mondtam két extrém példát)

Cseppet már idősebb vagyok mint te, de máig az van a szüleimmel, hogy ha mondok valamit (ötletet), akkor először nem is törődnek vele, amikor sokat mondom (egy idő után ingerülten) akkor mit cirkuszolok, majd kb. fél év múlva mégis úgy van valami megcsinálva ahogy mondtam és akkor már az van, hogy "milyen jó hogy ezt csináltuk". Szóval ez van.