Amióta megjelentek az okostelefonok meg a tabletek, miért gondolják az emberek, hogy ezekkel fotózhatnak olyan helyeken, ahol nem szabad?
Sokat járok múzeumba, néha színházba is. Az utóbbinál azt tapasztaltam, hogy akad egy-egy néző, aki suttyomban készít felvételeket vaku nélkül az előadás alatt. Volt, hogy egy gyerek (10 éves) tablettel fotózott, az anyja meg nem szólt rá. Le is bukott, mert az előadás végén a színház egyik dolgozója- aki végig az ajtónál állt, udvariasan szólt a kislánynak meg az anyjának. Az anyuka egy darabig veszekedett vele, de az alkalmazott higgadtan viselkedett és próbálta elmagyarázni neki, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani és, hogy ő csak a munkáját végzi. Erre az anyuka kikapta a gyerek kezéből és letörölte a felvételt, majd a gyerekével együtt elviharzott. Vagy megsértődött, vagy ciki volt neki, hogy mindenki őket nézte.
Magyar múzeumokban nem láttam olyat, aki fotózott volna, de Londonban a National Gallery egyik termében volt egy 11 évesekből álló osztály. A tanár elkezdte volna a mondandóját az egyik festményről, amikor észrevette, hogy az egyik tanítványa (fehér és nem színes bőrű volt) elővette az okostelóját, hogy lefotózza, de a tanár kedvesen megakadályozta, majd elmagyarázta neki, hogy a múzeumban tilos fényképezni. A gyerek bocsánatot kért és elrakta.
Nemcsak a gyerekek szegik meg a szabályokat, hanem a felnőttek is. Barátnőm is kint volt Angliában és mesélte, hogy volt egy huszonéves srác, akit a múzeum biztonsági őre kísérte el. Az őr kezében volt egy okosteló. Valószínűleg azzal fotózott a srác, de lebukott.
Olyan helyen dolgozom, ahol néhányan megpróbálnak felvételt készíteni. Az egyik főnököm engedi, a másik nem.
Vannak akik bejönnek és azt hiszik, hogy csak azért, mert a hozzátartozójuk rajta van, ezért jár nekik, hogy videózzanak. Valójában a főnököm sem engedélyezhetné addig, amíg minden egyes esetben írásos engedélyt nem adok, hogy igen, szerepelhet a hangom a felvételen.
Ennek az egésznek a jogi hátterével, a személyiségi jogokkal, a szerzői jogokkal még a felnőttek egy része sincs tisztába, nem hogy egy gyerek.
a fotózni tilos felszólítás már régóta értelmetlen. Ezt a felszólítást még a füstölgő vakuk idejében rendelték el, de ma?...értelmetlen...
nem a képet viszi el, hanem az emlékét...
a tanár csak szolgaian betartotta, az értelmetlen felszólítást..
a lényeg, hogy ne zajongjanak, ne tapizzák a műtárgyakat, ne egyenek, morzsázzanak, szaladgáljanak...
a múzeum egy szentély, úgy kell viselkedni. de fényképezni azt már lehet(ne)
Ne gondold azt, hogy régen nem így ment. Amikor még nem voltak okostelók, csak sima fényképezőgépek, ugyanez volt, csak nem volt olyan feltűnő. Miért nem? Mert nem volt annyi embernek fényképezője, mint most okostelefonja.
Sokan miért nem tudják a szabályokat? Mert nem ismerik a helyet és nem látták a figyelmeztető táblát. Voltam olyan helyen, ahol az ajtótól 2-3 méterre egy pár centis tábla volt kitéve, egy áthúzott fényképezővel. Miközben hömpölygött a tömeg, sokan nem is vehették észre, mert a többi ember kitakarta. Másrészt az emberek figyelme sem mindig terjed ki mindenre. Színházban pl. egyszerűbb lenne, ha az előadás kezdetén bemondanák, hogy legyenek szívesen kikapcsolni a telefont és tilos fotózni. Sok helyen nem mondják be.
Az előző válaszolónak pedig teljes mértékben igaza van: Általában a legfeleslegesebb szabály, hogy tilos fotózni.
Miért? Mert általában a helynek is megérné az ingyenreklám. A közösségi média ereje nagy és a hatása is. Ha sokan kiraknák, hogy épp színházban vannak, lőve egy képet, többen járnának színházba. Múzeumokra is igaz, bár ott megértem, mert néhol van "fényképezős jegy", amivel támogatják a múzeumot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!