Az emberiség a történelem során a technika és a tudomány fokozatos fejlődésével fokozatosan boldogabbá is vált?

Nekem erről a kérdésről Pierre Bezuhov jutott eszembe a Háború és békében. A háború előtt óriási vagyont örökölt, herceg lett Moszkvában, országrésznyi területei voltak, palotában lakott, titkárnői lesték az óhaját, kényelemben élt, hintóval járt mindenhová. De mégis boldogtalan volt, mert nem értette, mi a lét célja, mi az emberi élet értelme, a feleségével érdekházasságban élt, és az megcsalta stb. Igazából magányos és boldogtalan volt, a sok kényelem, pompa és gazdagság ellenére. Azelőtt mindenki utálta, míg szegény volt, most, hogy gazdag lett, siserehad vette körül, mindenki kunyerálni akart tőle, és ettől undorodott. Undorodott a moszkvai felszínes, előkelő társaságtól is, ahol ha valaki félregombolta az öltönyét, máris kibeszélték a háta mögött a társaságokban... Na szóval, nem volt boldog.

Erre jött Napóleon és a háború, Moszkva leégett, Bezuhov herceg pedig francia fogságba esett. A fogságban pedig lerohadt a lábáról a csizmája, mezítláb ment, tetves lett stb, de megismerkedett egy egyszerű paraszttal, aki az együgyű bölcsességével megdöbbentette, és rájött, hogy az élet értelme a szeretet. És ahogy ott rongyosan, tetvesen bandukolt, érezte, hogy boldog.

Szóval csak azt akarom ezzel mondani, hogy a boldogsághoz nem elég az, hogy minden a segged alá legyen tolva. Az ember akkor boldogtalan, ha identitásválsággal küzd, nem tudja saját magát elhelyezni a környezetében. Tök mindegy, hogy ebben a környezetben követet pattintanak egymáshoz vagy számítógépeznek. Ha valaki a mamutvadászatban és a kőpattintásban megtalálja önmagát, az boldog, és ha valaki ebben a mai, modern hiperszuper világban nem találja meg magát, az boldogtalan.

Én meg feltenném a kérdést, miért haudnak hajmeresztően az őskorról, ókorról...?

A fejlődés korántSEM lieáris, hanem ciklikus, a történelem folyamán.

Érdekes dolog primitívnek tartani pl a piramisépítőket. Manapság képtelenek a mérnökök, építészek felépíteni ilyet. Erőgépekkel se. Ókori csoda.

De ez csupán egy, a sok ókori csoda közül, a legtöbbjét máig próbálják titkolni hivatalos elnyomással, amikor kézzelfogható bizonyítékok állnak rendelkezésre, számos ókori kultúráknak a mainál jóval nagyobb materiális és spirituális tudásáról.

Szerintem a kérdésben a válasz ott van...

:)

Itt irkálsz a neten, nézed a tévét, kockulsz. Nem a fa kockákkal játszol :)

Hanem internetezel, és én is :)