Kik szoktak öngyilkosok lenni?

Ennek semmi köze az erőhöz és a gyengeséghez, meg a gyávasághoz, ne írjatok már ilyen eget rengető marhaságokat. Úgy bírom, amikor olyanok kezdenek el okoskodni ebben a témában, akiknek halvány fogalmuk sincs róla, és mivel "egészségesek", fogalmuk sincsen, milyen egy depressziós ember, és ráhúzzák ezt az egészet ilyen nyomorék közhelyekre, hogy "azért lett öngyilkos, mert gyáva volt szembenézni a problémáival".

A depresszió egy betegség és ha nem kezelik normálisan, akkor mentálisan több fázisban leépül az egyén és öngyilkos lesz(persze nem minden esetben, de ha súlyos, akkor van rá esély). És mivel ez egy betegség, a gyávasághoz és a bátorsághoz semmi, de semmi köze nincsen. Az, aki eljut odáig, hogy öngyilkos lesz, nem a ti gondolkodások szerint gondolkodik, neki nem ennyi az egész, hogy "jajj, nem tudom megoldani a problémáimat, mert gyáva vagyok, inkább meghalok". Igazából ilyeneken egyáltalán nem is gondolkodik el, és pont ez a félelmetes ebben, hogy ha gondolkodna ezen, akkor rá lehetne jönni, hogy öngyilkos akar lenni és meg lehetne akadályozni. De aki igazán beteg, annak a szándékaira nehezen jön rá az, aki nem szakember. Sokszor semmi nem utal a betegségére, csak egyszer váratlanul öli meg magát, nem lehet megmagyázni, hogy miért és nincs is rá racionális magyarázat.

Persze más okai is lehetnek az öngyilkosságnak, tehát vallási fanatizmustól kezdve serdülőkori fellángolásokon át egy veszélyhelyzetben való önfeláldozásig (amikor pl. valaki a gyerekét menti meg annak az árán, hogy ő meghal). Ez utóbbi pl. pont hogy nem a gyávaságról szól. Tehát sok minden miatt lehet valaki öngyilkos, és nagyon bonyolult lelki folyamat vezet el odáig, hogy ezt valaki ténylegesen el is kövesse. Ilyen egyszerűen nem lehet megmagyarázni, hogy a kérdező akarja az A és B pontjaiban.

"A depresszió, mint betegség: amikor valójában nincs oka, csak mélyen van az ember hangulata, minden sötéten lát, nem tud örülni stb fokozatai vannak."

Nem csak annyi, hogy "mélyen van az ember hangulata". Ez nem a hangulatingadozásról szól, ez egy betegség. Fogalmazz pontosan, mert a kérdező félreérti.

A másik a kezelése... Kétféle módszert írtál le, az egyik az analízis, a másik a gyógyszeres kezelés. De a két módszer különbsége nem az miatt van, mert az orvosok jók és rosszak, itt félrevezető vagy. A pszichológus analizál, a pszichiáter gyógyszerrel kezel. Valójában ez a különbség a kettő között. Semmi köze nincs ennek ahhoz, hogy egy orvos jó vagy rossz-e.