Önállósodás, saját út megtalálása, párkapcsolat?

Semmi baj hogy elírtad sokakkal megesik. Megértem a problémád de neked környezet változás kell. Sajnos nekem sem egyszerű az élet, bár otthon semmi probléma, jól megvagyunk a szüleimmel én azért kevesebb bérért dolgozok sajnos igaz jó társaságban de ő velük eljárni valamerre kb lehetetlen. Nekem igaz sosem volt párkapcsolatom más problémák miatt sosem jött össze eddig de én sem nagyon tudok előrelépni jelenleg.

Persze keresem én is a legjobbat mivel tudnám magam közösségben elfoglalni ami még érdekelne is. Neked is ezt javaslom.

Ezzel nem vagy egyedül. Aki nem találja a helyét a világban annak ellenére sem, hogy próbálkozik, annak nagyobb feladata van az életben, mint annak, aki lubickol a jólétben. Meditálj, hallgass az ösztöneidre, a szívedre légy őszinte saját magadhoz és hagyd hogy a sors irányítson. Meg fogod találni a helyed. Egyébként meg csak az tehet meg mindent, akinek már semmilye sincs.

Az az ember, aki tudja mit akar az életben, nagyon lassan fejlődik spirituálisan. Minden nap meghalunk, minden nap újjászületünk. Minden nap egy új nap, minden nap egy új lehetőség. Az idő nem számít.

Jó tanácsot nem adhatok, de pár dolog kapcsán néhány észrevétel:

"szülői nyomásra végeztem e a sulit ( ma már nem tenném.)"

"sajnos hülye voltam mikor exemmel összejöttem"

"Nehéz gyerekkorom volt, visszahúzódó is voltam, soha nem volt nagy baráti köröm De ez már amúlt, nem akarok itt ezen nyavalyogni."

Bizony, itt a lényeg, a múltban történteket ne bánd. A $zar lehet trágya is egy termőföldhöz. Például ha a pénzügyi diplomát nem csak kőkemény magolások árán szerezted meg, hanem megvan a tudásod is hozzá, az mindenképpen a javadat szolgálja - a semmiért nem kell tanulni, ha az élet rávezet, hogy foglalkozz a pénzügyekkel, valószínűleg könnyebben felfrissíted, mit akinek akkor kell valamilyen ismeretféleséget összekaparnia. Ki tudja, mennyire lehet bízni abban, hogy a bejelentett munka árán leszívott adókból miféle nyugdíjat kapsz vissza (szerintem kb. semennyire), nem rossz dolog az, ha tudsz bánni a pénzeddel.

"Az egyedüli tőkém az angol nyelvtudásom, talán."

Lassan már ez is olyan, mint az érettségi, nem kiváltság, hanem beugró. Kétség kívül nagyon hasznos, de nem a versenyszférában, hanem a saját útjaidon. Nagyapámnak anno az orosz nyelvtudás hozott hasznot (amit hadifogságban tanult meg), és pont azért, mert akkoriban kevesen beszélték.

"...csak attól még nehéz, amikor haladnál előre és falak mindenhol. vagy nem is falak, henm inkább zsákutca, csikicsuki, se jobbra se balra."

Akkor még ott van a repülés. :) A spiritualitás jó esetben erre tanít hogy láss meg olyan alternatívákat, amelyeket a földhözragadt állapotban nem láthatsz meg.

A kisebb városhoz nincs közel a természet? Egy kis kirándulás segíthet kiszabadulni a mindennapokból. De sajnos abban igazad van, hogy a megrekedt helyzet elszívja az erőt. Nem kell azonnal radikális lépést tenni, de ha már a repülés szóba jött, néhány szárnypróbálgatás belefér, például egy kreatív hobbi képében, vagy valamilyen ismeret megszerzésében, ami érdekel, és nem azért, mert attól várod az anyagi jólétedet, hanem mert tényleg érdekel (szépirodalom, csillagászat, történelem, mit tudom én). Pont azért, hogy néha eltereld az elmédet a nyomasztó dolgokról.

Ja, a második válaszoló kapcsán, egy kis kiegészítés: a hagyod, hogy a sors irányítson nem azt jelenti, hogy elengeded a kormánykereket. Mert akkor falnak ütközöl, ami a sors nyelvén mellesleg egy észhez térítő pofont jelent. Ez nem kell megvárni. A sors az utad az elágazásaival együtt, de te vagy, aki rajta tartod a verdát.