Az egy komplex érzés, de jobb kifejezés az állapot. A szerelem sok negatív érzést is vonz, pl irigység, féltékenység, (esetleg düh).
Aztán még ott van az opció, hogy a szerelmed hiába való ezért jön a depresszió, az elveszettség vagy, hogy nem érzed magad egésznek.
Hajnali fél 4-kor inkább aludj, ha nem alszod ki magad nem tudsz racionális döntéseket hozni
"A szerelem egy átmeneti elmebaj:házassággal gyógyítható"
Ambrose Bierce
hajnali fél 4kor ilyenen gondolkodsz :D
amúgy sztem nem sokat vesztünk vele
Nem tudom, hogy a viszonzott szerelem milyen, de a viszonzatlanról tudok írni.
Elég fárasztó. Én egyfolytában rá gondoltam, és azt hittem, hogy mindent elsöprő érzelmeket élek át. Néha utáltam. Folyton azon kattogtam, hogy hogyan legyek számára mindenben az ideális. Direkt kialakítottam egy személyiséget, és ezt alkalmaztam ha beszélgettünk, hogy olyan legyen mintha ugyanazokat a dolgokat kedvelnénk, stb. Valamennyire el is hittem. Mindenben ki akartam elemezni, hogy pontosan tudjam, hogy hogyan működik, és nekem hogyan kell reagálnom. Képes voltam egész nap rá várni, és ha nem jelentkezett akkor nem bírtam másra gondolni. Mindent oda akartam adni neki, de azt is akartam, hogy ő viszont csak hozzám kötődjön, és csak bennem bízzon meg. Ha együtt voltunk, akkor akármit csinált, azt csodálatosnak éltem meg.
Egy idő után rájöttem, hogy őt nem igazán érdeklem, nem rosszindulatból, egyszerűen csak nem. Akkor tudatosan elfojtottam ezt az érzést, azóta már nem érdekel.
Jelenleg kapcsolatban vagyok, de nem vagyok szerelmes. Néha azt gondolom, hogy ez probléma, de szerelem nélkül is át lehet élni egy mélyebb kötődést így igazából így talán szerencsésebb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!