Mi a véleményed azokról az emberekről, akik ezotériával keresik a kenyerüket (asztrológusok, kineziológusok, stb. ), ez a megélhetési forrásuk?

Ez visszás. Nem azért visszás, mert nem tartom lehetségesnek, hogy egyes válfajai működnek, hanem azért, mert rengeteg a tényleg babonás ember, akik ráolvasásban és ilyesmiben hisznek, és őket könnyű becsapni. Ember legyen a talpán, aki nem él vissza ezzel a helyzettel.

Szerintem olyan ember kevés van, főleg Magyarországon (az általános anyagi helyzet miatt), akiknek meditációs útmutatást és egyéb, nem hókuszpókuszt lehet úgy pénzért nyújtani, hogy meg is élj belőle.

Hát aki ebből fenn tudja tartani magát, egészségére.

(Persze csak akkor, ha nem okoz másnak kárt. Mondjuk csodagyógyszert ad aranyáron, a beteg meg mégis meghal.)

Őszintén szólva felb@.z, leírom miért:

Nyomdászattal és grafikai tervezésekkel foglalkozom, és van olyan kuncsaft aki nem hiszi el, hogy egy bizonyos szín sajnos néha különbözhet különböző nyomdai gépeken. Ellenben elhiszi, hogy elmegy egy jósnőhöz, és ő megmondta, hogy mi vár rá. röviden tömören ennyi! Aki abban hisz, az meg is érdemli, miközben én őszinte vagyok és sosem vágok át senkit, és ez nem az én bajom.

Én családállításon voltam már többször is.

És mondhatja felőlem bárki, hogy hülyeség, de ezt még senki sem tudta megmagyarázni, hogy hogyan lehetséges:

Az állító és a terap bemennek egy másik szobába, ott az állító elmondja a problémáját. A kinti csoport semmit sem tud.

Majd kijönnek és az állító odamegy valakihez és azt mondja, hogy

"Légy az 1-es, 2-es stb"

Senki sem tudja, hogy kicsoda vagy micsoda csak a terap és az állító. De volt már olyan is, hogy az állító sem tudta. Én is így állítottam.

Mégis az emberek tökéletesen felveszik a megszemélyesített ember habitusát, érzéseit stb.

Van aki nyilvánosan elmondja a problémáját és, akkor az emberek tudják, hogy mit vagy kit személyesítenek meg, de ez kb csak 10%.

Az eredmény pedig változó, hogy mikor jön, van akinek már aznap vagy egy héten belül. Nekem kb 4 hónappal később.

Én asztrológus vagyok, ebből élek, de előtte sok évig "hétköznapi" munkát végeztem. Mindig is szívesen segítettem másoknak. A pénz, amit kapok a klienseimtől, ugyanazokra a dolgokra megy el, mint mondjuk egy postásnak, buszvezetőnek vagy tanárnak: lakbér, rezsi, étel. Luxusdolgokra meg nem vágyom, csak arra, hogy még sokáig segíthessek másokat.

Persze igen, vannak olyanok, akik csak egy jó kereseti lehetőséget látnak az asztrológiában/kártyavetésben/kineziológiában/stb. De ők el is tűnnek a süllyesztőben, kivéve akkor, ha van pár, a médiában dolgozó haverjuk, aki benyomja őket valami tévéjós műsorba (ezeket amúgy én is rühellem, lejáratják a szakmát).

A kapott pénz után pedig ugyanúgy adózok, mint egy "hétköznapi" munkát végző ember.

Egy asztrológus