Miért vonzódom ennyire egy ilyen emberhez?

Ez egy életkori sajátosság - bár inkább 12-14 körül - ő az ideál. Ábrándozz róla nyugodtan, bűntudat nélkül, de lépéseket ne tegyél felé, mert az összetörné az ideál képet és csak bajok forrása lenne. El fog múlni, kinövöd. Ilyenkor szép verseket lehet írni, olvasni, valahol ez azért jó is...

Annyira hülye vagy, miért nem inkább rám hajtasz :), am nekem is tetszett az angol tanárnőm :) de azért nem hajtottam rá, szerintem találj egy fiatalabbat, de azis lehet hogy ijen extrém fétised van, ezellen nem tudok mit tenni :) ne nézz rá, vagy ne találkozzatok, vagy ha nagyon akarod, mássz rá, mikor egyedül vagytok, de kicsesznél vele, mert ha lessz is valami, akkor tönkreteszed az életét :)

3-as remek választ adott. Hozzáteszem, sima szexuális vonzódás is lehet. Emberek vagyunk, hatással vagyunk egymásra. Majd tapasztalod, hogy lesz, aki hidegen hagy, lesz, aki valamit megbizserget benned, és lesz, aki szélvészként száguld végig minden érzékeden. Ez utóbbi akkor is megtörténhet, ha - mint esetünkben - arra tejesen alkalmatlan személyről van szó.

Nem, nem leszel depressziós. Az egy nagyon komoly pszichés betegség, amit nem éreznek meg előre, főleg mert idegi alapú baj, nincs konkrét kiváltó oka... A te tinidrámád a depresszióhoz képest lóf... lófütty. Egyszerűen csak próbálgatod a kis karmaidat, most jutottál el a beképzeltségnek arra a fokára, ahol azt hitted, hogy elég mutogatni magadat, jelét adni, hogy kapható lennél, és ennyi elég lehet ahhoz, hogy egy nős ember félredobjon ÉRTED mindent. Nem így lett, ez birizgálja a hiúságodat, az égig érő egódat, de ez az érzés még messze van a depressziótól.

Hidd el, én teljesen megértem, miről beszélsz. Ugyanebben a helyzetben vagyok, bár a kiszemeltem fiatalabb valamennyivel, de ugyanúgy családja van. Amikor a közelében vagyok én is érzem azt a bizonyos szikrát, úgy érzem, szemezik velem, adja a jeleket. Aztán, amikor egyedül vagyok, és elgondolkodok Ő rajta, rájövök, hogy ebből úgy sem lehet semmi, nagyon helytelen lenne, ha lenne valami. És igen, én is nagyon szégyenlem magam. Lehet mondani, hogy hülye kis naiv tinik vagyunk, de azért mi is érezhetünk egy felnőtt ember iránt szimpátiát. Csak éppen nem helyes. :) Próbáld meg elfelejteni, ami sikerülhet is, ha a nyaralás után már többet nem látod. Nekem eddig nem sikerült.