Az ember hogyan dolgozza fel a tragikus eseményeket?

Oké, hogy mindenkinek az fáj, ami vele történik, de azért egy szakításnál mérhetetlenül nagyobb tragédiák is vannak...

Egyébként pedig úgy, hogy eltereli a figyelmét, leköti magát a nap minden percében. Aztán egyszer eljön a pillanat, amikor már teljes egészében felfogja, mi történt, de már azt is tudja, hogy túl fogja élni. Ezt is...Ilyenkor jól kibőgi magát, de utána minden nap egy kicsit könnyebb lesz.

A veszteség feldolgozási folyamatának klasszikusan 5 fázisa van, van, az változó, hogy ki mennyit időzik egy-egy lépcsőn, az utolsó az elfogadás, belenyugvás, innen lehet továbblépni a normál életbe. Baj akkor van, ha valakinek nem sikerül idáig eljutni.

Csatlakozom az elsőhöz! Foglald le magad valamivel. A fájdalmad ne nyomd el magadban, de ne is legyen minden percben az életed része. Ha 6-8 hónapnál tovább sírsz valaki után, akkor keress fel szakembert, mert magadtól már biztos nem fogsz tudni továbblépni.

Ha írsz privit elmesélem az én szakítós sztorijaimat ha érdekel. Azokból aztán lehet mit tanulni...